Tetszett a cikk?

Kisiklott, mielőtt megbukhatott volna az az Ikvai-Szabó Imre szabaddemokrata főpolgármester-helyettes által felkarolt...

Kisiklott, mielőtt megbukhatott volna az az Ikvai-Szabó Imre szabaddemokrata főpolgármester-helyettes által felkarolt terv, hogy július 4-étől augusztus 2-áig mesterséges dugóval mentesítsék Budapest belvárosát az autóforgalom egy részétől. A tervezet szerint egy-egy sávot a járdához illesztve mindkét irányban egyetlen szabad autós nyomvonal maradt volna a Kossuth Lajos utca–Rákóczi út közlekedési főtengelyen. (Júliusban átlagosan 30 százalékkal kevesebben veszik igénybe a tömegközlekedést, és az utakon is mintegy ötödével kisebb a forgalom.) Az autósok már az M1–M7-esről a Hegyalja útra érve összetorlódtak volna, az itteni két sávból az egyiket ugyanis buszsávvá alakították volna át. A BKV sűrítette volna számos buszjáratát, Budaörsről és néhány más, városszéli bevásárlóközpont parkolójától további negyven busz pörgött volna, egészen a Keletiig. Az amúgy is későn kezdett tervezésnek csak a végeredményével állt volna ki Ikvai, de a hír természetesen előbb kiszivárgott, s a politikus defenzívába szorult.

Ikvaitól saját pártjából Lakos Imre, az ügyben döntő szerepet játszó városüzemeltetési bizottság elnöke is elhatárolódott, „minden ésszerűséget és szakmaiságot nélkülözőnek” nevezve a Levegő Munkacsoport által évek óta szorgalmazott, Budapest közlekedési fejlesztési tervében is szereplő, s most a várostervezők által kidolgozott elképzelést. Az LM-nek egyébként kulcsszerepe lett a szervezésben, amire Ikvai 200 millió forintot szánt volna a város költségvetési tartalékából. Ennek nagy részét ugyanis idő híján már nem lehetett volna közbeszerzési eljárással elkölteni, ehelyett a főváros támogatta volna – úgymond – az LM programját, s így formálisan a zöld szervezet finanszírozta volna az akciót. Az időzavart Ikvai azzal magyarázta a HVG-nek, hogy amíg nem volt biztos a Margit híd lezárásának az időpontja, gondolni sem lehetett efféle beavatkozásra.

Miután a szocialista Molnár Gyula, a XI. kerület polgármestere és Tarlós István, a Városháza Fidesz-frakciójának vezetője egyaránt támadta a tervezetet, a közlekedési ágazatot felügyelő Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes pedig kihátrált mögüle, Ikvai – előzetes fogadkozása ellenére – visszavonta forgalomcsillapítási elképzeléseit a főpolgármesteri kabinet hétfői ülésén. A korlátozással – nyilvánosan – egyetlen neves közéleti személyiség, Fülöp Sándor zöld ombudsman értett egyet, ám mire hétfői közleménye megjelent, már le is állították az előkészületeket. Molnár amúgy egy ellenkező beavatkozás – több sáv felkínálása – teljes kudarcát berzenkedés nélkül végigasszisztálta saját kerületében, ahol 2002-ben számos platánfa feláldozásával kétszer kétsávosra bővítették a Bartók Béla utat, ám a dugók megmaradtak. Azóta az egyik sávot a buszoknak adták – az LM ezt kezdettől javasolta –, s csodák csodájára a dugók nem lettek nagyobbak.

A Rákóczi, a Hegyalja és az Attila út forgalmát egyébként 2001 nyarán hosszabb ideig és durvábban korlátozták az utak és a közművek felújítása miatt, mint most a belvárosét a mesterséges dugóval tették volna. Akkor nem nyíltak új buszsávok, a BKV nem sűrítette járatait, sőt a torlódások miatt a szokásos menetrendet sem tudta tartani. Mégis beletörődött a közvélemény. Ikvai elismerte, hogy a most tervezett „műdugós” kapacitásszűkítésnek egyelőre számtalan feltétele hiányzik. De „addig a tíz-húsz évig lélegezzünk kopoltyúval?” – fakadt ki a HVG-nek. „Négyszázezren kiköltöztek a városból, nem itt adóznak, de naponta ingáznak a munkahelyükre. Az itt maradóknak is vannak jogaik” – füstölgött.

A belvároson átmenő forgalmat évtizedekig azért nem lehetett korlátozni, mert az Erzsébet hídi villamospálya helyén vezették tovább az M1–M7-es sztráda forgalmát, és a centrumot nem volt hol megkerülni. Azóta viszont megépült a Hungária körúti, majd az M0-s gyűrű, s az egy hónapos sávszűkítés idejére új buszjáratok is indultak volna, csúcsidőben 10 percenként. A szélesebb gyalogoszónák pedig benépesültek volna, ami rá is férne a haldokló kiskereskedelemre: csak az Astoria és a Ferenciek tere közötti rövid szakaszon 14 bezárt üzlet ideiglenes újranyitásáról tárgyalt a program előkészítésében segédkező Konkam Bt. Az LM a nyugati városok példáival érvel, amelyek behajtási díjjal vagy forgalomtechnikai megoldásokkal tehermentesítették belvárosukat.

Hasonló lépésre – igaz, a most lefújt akciónál jóval alaposabban előkészítve – egyébként máris van példa a belvárosban, hiszen a Kossuth Lajos utcára merőleges Kecskeméti–Petőfi Sándor–Október 6. utca tengelyt a hangzatos Budapest Szíve program keretében egy hónapja elkezdték átépíteni, s jövő évi megnyitása után megszűnik rajta az átmenő forgalom. „Naponta körülbelül 660 ezren ingáznak a fővárosba, csak egyharmaduk jár tömegközlekedési eszközzel. A tranzitforgalom jobban terheli a belvárost, mint gondolnánk” – sorolja az Ikvaiéhoz hasonló érveket Cselovszki Zoltán, az V. kerület főépítésze. A forgalomcsillapítás tehát szerinte is szükséges, cserébe az említett útvonalon sűrűbben, az eredetit új irányokkal kibővítve, például a budai hegyvidékig fog járni az új 15-ös buszcsalád. A programban szerepel négy új gyalogátkelőhely is a Ferenciek tere és az Astoria között. Meglehet, ez önmagában is elegendő lesz arra, hogy leszoktassa a gyakran ma is fél óráig araszoló autósokat az Erzsébet híd–Kossuth Lajos utca útvonalról.

SZABÓ GÁBOR

Janukovics 15 év börtönt kapott, mert elmenekült Ukrajnából

Janukovics 15 év börtönt kapott, mert elmenekült Ukrajnából

Férfiak és az aranyér: így sportoljon biztonságosan

Férfiak és az aranyér: így sportoljon biztonságosan

Senkinek sem kell a Dunaferr-utódcég

Senkinek sem kell a Dunaferr-utódcég

Tekerős ablakok, de alig 9 millió forintos ár, ilyenek lesznek az Amazon-vezér Jeff Bezos autói

Tekerős ablakok, de alig 9 millió forintos ár, ilyenek lesznek az Amazon-vezér Jeff Bezos autói