Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"95e03d77-1510-454a-9594-eb71a84287b0","c_author":"Feledi Márton","category":"itthon","description":"Az egész Európát végigtekerő szerb egyetemisták a MOME kampuszán éjszakáznak. Elmondták, mik a követeléseik.","shortLead":"Az egész Európát végigtekerő szerb egyetemisták a MOME kampuszán éjszakáznak. Elmondták, mik a követeléseik.","id":"20250405_Szerb-biciklis-tuntetok-MOME","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/95e03d77-1510-454a-9594-eb71a84287b0.jpg","index":0,"item":"24584cfe-2d0f-4fea-9392-940801f5fc75","keywords":null,"link":"/itthon/20250405_Szerb-biciklis-tuntetok-MOME","timestamp":"2025. április. 05. 21:55","title":"Szerb biciklis tüntetők: Ez nem a politikáról szól, hanem arról, hogy működik-e a rendszer","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e3c670a9-e913-4e9e-b419-fc837105a23f","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A Demokrata főszerkesztője szerint a Tisza-szigetek olyanok, mint a polgári körök voltak, és aggódik a jobboldalért.","shortLead":"A Demokrata főszerkesztője szerint a Tisza-szigetek olyanok, mint a polgári körök voltak, és aggódik a jobboldalért.","id":"20250404_poloska-magyar-peter-bencsik","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e3c670a9-e913-4e9e-b419-fc837105a23f.jpg","index":0,"item":"575d0d65-9662-4ae4-9ee5-7293c1147962","keywords":null,"link":"/itthon/20250404_poloska-magyar-peter-bencsik","timestamp":"2025. április. 04. 12:03","title":"A poloskavonaton nincsen fék, most Bencsik András fűti a mozdonyt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"944c2b4d-fa56-45f8-b523-7ef7cdfff25e","c_author":"Farkas Zoltán","category":"360","description":"Elhúzódó folyamat lesz, amíg az MNB tőkehiánya megszűnik – figyelmeztet az ÁSZ, ezzel azt sejtetve, hogy előbb-utóbb adófizetői százmilliárdokat kell erre fordítani. Ez is a Matolcsy-korszak hagyatéka.","shortLead":"Elhúzódó folyamat lesz, amíg az MNB tőkehiánya megszűnik – figyelmeztet az ÁSZ, ezzel azt sejtetve, hogy előbb-utóbb...","id":"20250405_hvg-tokehiany-mnb-matolcsy-veszteseg-koltsegvetes-forintarfolyam","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/944c2b4d-fa56-45f8-b523-7ef7cdfff25e.jpg","index":0,"item":"3c3a7f0f-cf21-4fe1-b739-0603ca5d55c7","keywords":null,"link":"/360/20250405_hvg-tokehiany-mnb-matolcsy-veszteseg-koltsegvetes-forintarfolyam","timestamp":"2025. április. 05. 10:30","title":"Súlyos százmilliárdokba fog még kerülni nekünk Matolcsy MNB-elnöksége","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"dcc429db-730f-4e86-a2e9-b71c48532521","c_author":"Földes András","category":"itthon","description":"Bár a miniszter szerint a Tisza-vezér Mészáros Lőrinc fenekéből nyalta ki a 10 fillért, a NER még a nagyon fideszes Pátyon is védekezni kényszerült. Lázár keményen beleszállt Varga Juditba is.","shortLead":"Bár a miniszter szerint a Tisza-vezér Mészáros Lőrinc fenekéből nyalta ki a 10 fillért, a NER még a nagyon fideszes...","id":"20250404_Magyar-Peter-szelleme-beszivargott-Lazar-Janos-forumara-Paty-Menczer-Tamas-Meszaros-Lorinc-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/dcc429db-730f-4e86-a2e9-b71c48532521.jpg","index":0,"item":"3f98e794-860e-4939-afb5-2ed3936f1ec2","keywords":null,"link":"/itthon/20250404_Magyar-Peter-szelleme-beszivargott-Lazar-Janos-forumara-Paty-Menczer-Tamas-Meszaros-Lorinc-ebx","timestamp":"2025. április. 04. 23:06","title":"Magyar Péter szelleme beszivárgott Lázár János fórumára, hiába terelték volna el a szót a kormány lopásairól","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"02be5dd9-36c5-443a-8d7f-b8fc13e86f92","c_author":"HVG","category":"kultura","description":"Paul Schrader korábbi asszisztensét fogdosta és csókolgatta, majd kihátrált a peren kívüli egyezségből.","shortLead":"Paul Schrader korábbi asszisztensét fogdosta és csókolgatta, majd kihátrált a peren kívüli egyezségből.","id":"20250405_Bepereltek-a-Taxisofor-forgatokonyvirojat-szexualis-zaklatas-miatt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/02be5dd9-36c5-443a-8d7f-b8fc13e86f92.jpg","index":0,"item":"5ed1ea9f-401e-46ea-96f7-b70926c64419","keywords":null,"link":"/kultura/20250405_Bepereltek-a-Taxisofor-forgatokonyvirojat-szexualis-zaklatas-miatt","timestamp":"2025. április. 05. 12:55","title":"Egy nő állítja, a Taxisofőr forgatókönyvírója azzal csalta fel magához, hogy haldoklik, majd elővette a péniszét","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d08396d3-6b97-42b7-9fb1-1fa967bc2e19","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Minden szempontból nagy a változás: míg 2015-ben 54 különböző autómárka volt jelen a magyar piacon, tavaly már kilencven.","shortLead":"Minden szempontból nagy a változás: míg 2015-ben 54 különböző autómárka volt jelen a magyar piacon, tavaly már...","id":"20250404_Igy-cserelodtek-le-a-legnepszerubb-automarkak","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d08396d3-6b97-42b7-9fb1-1fa967bc2e19.jpg","index":0,"item":"75e9fa72-30b8-4354-9200-d71b9bcbeed8","keywords":null,"link":"/cegauto/20250404_Igy-cserelodtek-le-a-legnepszerubb-automarkak","timestamp":"2025. április. 04. 08:11","title":"Hol van már az Opel? – Így cserélődtek le a legnépszerűbb autómárkák","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e5652bba-a82a-410d-b4cb-2b534c439724","c_author":"hvg.hu","category":"gazdasag","description":"Az X nem küzd eléggé a dezinformáció ellen, ráadásul még átláthatóságban is elmarad a kívánttól.","shortLead":"Az X nem küzd eléggé a dezinformáció ellen, ráadásul még átláthatóságban is elmarad a kívánttól.","id":"20250404_elon-musk-x-eu-birsag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e5652bba-a82a-410d-b4cb-2b534c439724.jpg","index":0,"item":"29e34678-9f35-40bd-a3c3-3117a6b39b10","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250404_elon-musk-x-eu-birsag","timestamp":"2025. április. 04. 09:32","title":"Az EU 1 milliárd dollárra bírságolná Elon Musk közösségi oldalát, az X-et","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5cc18bee-5a41-42d8-b020-731523ddeee1","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Meglepő módon a nagyrészt pingvinek és elefántfókák által lakott területeknek van gazdasági kapcsolata az Egyesült Államokkal.","shortLead":"Meglepő módon a nagyrészt pingvinek és elefántfókák által lakott területeknek van gazdasági kapcsolata az Egyesült...","id":"20250404_Hogyan-vethetett-ki-Trump-viszontvamokat-ket-lakatlan-szigetre","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5cc18bee-5a41-42d8-b020-731523ddeee1.jpg","index":0,"item":"c72991ba-61c0-425e-aa6f-48131000b1cc","keywords":null,"link":"/vilag/20250404_Hogyan-vethetett-ki-Trump-viszontvamokat-ket-lakatlan-szigetre","timestamp":"2025. április. 04. 06:41","title":"Hogyan vethetett ki Trump viszontvámokat lakatlan szigetekre?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A Homo sapiens genomját eddig a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán az összes ember, hanem a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk. Ebben a helyzetben megkerülhetetlen a kérdés: mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal? E témakörnek jár utána a Nobel-díjas amerikai biokémikus, Jennifer A. Doudna és Samuel H. Sternberg könyve, a Meghekkelt teremtés. Részlet.
Az ember évezredek óta formálja a fizikai világot, ennek jelentősége azonban soha nem volt még olyan drámai, mint napjainkban. Az iparosodás által előidézett klímaváltozás világszerte veszélyezteti az ökoszisztémákat. Az iparosodás és a hozzá hasonló emberi tevékenységek kihalási hullámot indítottak el a sokszínű élővilágban. Az élővilág biológiai háttere is mélyreható, ember okozta változásokon megy keresztül. Az élet évmilliárdokon át a Darwin-féle fejlődéselmélet szerint alakult: az organizmusok véletlenszerű genetikai változások sorozatán keresztül fejlődtek, amelyek közül néhány előnyösnek bizonyult a túlélés, a versenyképesség és a szaporodás szempontjából. Mostanáig a mi fajunkat is ez a folyamat formálta; egészen a közelmúltig nagyrészt ki is voltunk szolgáltatva neki. S bár a mezőgazdaság 10 ezer évvel ezelőtti megjelenésével az ember a növények és az állatok szelektív nemesítésével változtatott ezen a folyamaton, az alapanyag változásai még mindig spontán és véletlenszerűen jöttek létre. Ennek következtében fajunk természetátalakítási törekvései korlátok közé szorultak.
A helyzet azonban mára teljesen megváltozott, sikerült ugyanis ezt az alapvető folyamatot teljes mértékben emberi ellenőrzés alá vonni. Az élő sejtekben található DNS manipulálását lehetővé tévő biotechnológiai eszközökkel a tudósok ma már módosíthatnak a bolygónk minden faját – az embert is – meghatározó genetikai kódon. A legújabb és leghatékonyabb géntechnológiai eszközzel, a CRISPR-Cas9-cel (röviden CRISPR, ejtsd: kriszper) a genom – vagyis egy élő szervezet összes génjét felölelő, teljes DNS-tartalma – olyan könnyedén szerkeszthető újra, akár egy egyszerű szöveg. Ha ismert egy adott tulajdonság genetikai kódja, a kapcsolódó gént a tudósok a CRISPR segítségével gyakorlatilag bármelyik élő növény vagy állat genomjába beilleszthetik, szerkeszthetik, de akár törölhetik is. Ez az eljárás sokkal egyszerűbb és hatékonyabb, mint az ismert génmanipulációs technológiák. Gyakorlatilag egyik napról a másikra a géntechnológia és az élettudomány új korszakának küszöbén találtuk magunkat – egy forradalmi korszakban, amelyben a kínálkozó lehetőségeknek csak kollektív képzeletünk szab határt.
Használata az állat- és növényvilágban
Ezen új génszerkesztési eljárásnak az állatvilág képezte az első és eddigi legnagyobb kísérleti terepét. A CRISPR segítségével a tudósok megalkották például a beagle kutyafajta genetikailag továbbfejlesztett változatát, és az izomnövekedést szabályzó gén DNS-ében lévő egyik betű módosításával Schwarzenegger-szerű, szuperizmos testű kutyákat hoztak létre. Egy másik esetben a sertés genomjában hatástalanítottak egy növekedési hormonra reagáló gént, és így olyan macskaméretű disznók keletkeztek, amelyeket házi kedvencként lehet értékesíteni. Mi több, a genetikusok a CRISPR-t felhasználva próbálják az ázsiai elefántok DNS-ét a gyapjas mamut DNS-ére átszabni, abban reménykedve, hogy egy napon sikeresen feltámasztják ezt a kihalt fajt.
A CRISPR-t a mezőgazdasági növények genomjának átszerkesztésében is széles körben alkalmazzák, utat nyitva ezzel azoknak a mezőgazdasági fejlesztéseknek, amelyek drámaian javíthatják az ember étrendjét és a világ élelmezésbiztonságát. A génszerkesztési kísérletek során például betegségeknek ellenálló rizst, lassabban érő paradicsomot, egészségesebb, sokszorosan telítetlen zsírokat tartalmazó szójababot, illetve olyan burgonyát állítottak elő, amelynek alacsonyabb lett egy bizonyos idegméreg-tartalma. Az élelmiszertudósok ezeket a fejlesztéseket nem transzgenikus technikákkal – egy faj DNS-ének egy másik faj genomjába történő beillesztésével – érték el, hanem olyan finomhangolású genetikai frissítéseket végeztek, amelyek az élő szervezet DNS-ének mindössze néhány betűjét módosítják.
S bár a bolygó növény- és állatvilágának módosítása roppant izgalmas, az emberiség jövője szempontjából a legnagyobb ígéretet és egyben kétségkívül a legnagyobb veszélyt az rejti, hogy milyen hatást gyakorol a mi fajunkra a génszerkesztés. Meglepő módon az emberi egészségre gyakorolt előnyös hatások egy részét valószínűleg abból remélhetjük, hogy a CRISPR-t állatokon vagy akár rovarokon alkalmazzuk. A közelmúltban végzett kísérletek egyikében például a CRISPR-t sertések DNS-ének „humanizálására” használták, reményt adva ezzel arra, hogy egy nap ezek az állatok szervdonorként szolgálhatnak az ember számára. A CRISPR-t új szúnyogtörzsek genomjában is elrejtették annak a tervnek a részeként, hogy minél előbb új tulajdonságokat alakítsanak ki a vadon élő szúnyogpopulációkban. A tudósok azt remélik ezektől a kísérletektől, hogy az olyan, szúnyogok által terjesztett betegségek, mint a malária és a Zika, végérvényesen eltüntethetők.
Emberi betegségek kezelése és megelőzése
Számos betegség kezelésénél azonban a CRISPR arra is lehetőséget kínál, hogy a mutálódott géneket közvetlenül a beteg emberben szerkesszék és javítsák. S bár eddig csak bepillantást nyerhettünk a kínálkozó lehetőségekbe, nagy reményekre jogosít, amit az elmúlt néhány évben láttunk.
Laboratóriumban tenyésztett emberi sejtekben ezt az új génszerkesztési technológiát egyebek mellett arra is használták, hogy kijavítsák a cisztás fibrózisért, a sarlósejtes betegségért, a vakság egyes formáiért és a súlyos kombinált immunhiányért felelős mutációkat. A CRISPR lehetővé teszi a tudósok számára, hogy az emberi genomot alkotó 3,2 milliárd betűből akár egyetlen hibás DNS-betűt megtaláljanak és kijavítsanak. A gyermekkori izomelhalást, a Duchenne-izomdisztrófiát okozó DNS-hibákat sikerült úgy helyreállítaniuk, hogy a mutáns génnek csak a sérült régióját vágták ki, a többi érintetlen maradt. A hemofília-A esetében a CRISPR segítségével több mint félmillió, az érintett betegek genomjában fordítottan elhelyezkedő DNS-betűt tudtak pontosan helyreállítani. A CRISPR-t talán a HIV/AIDS fertőzés kezelésére is felhasználhatjuk, például úgy, hogy a beteg fertőzött sejtjéből kivágjuk a vírus DNS-ét, vagy olyan módon szerkesztjük át a beteg DNS-t, hogy a sejtek egyáltalán ne fertőződhessenek meg.
A génszerkesztés terápiás felhasználási lehetőségeinek listája hosszan folytatható. Mivel a CRISPR pontos és viszonylag egyszerű DNS-szerkesztést tesz lehetővé, minden genetikai betegség – feltéve, ha ismerjük az alapjául szolgáló mutáció(ka)t – potenciálisan kezelhető célponttá vált. Az orvosok már neki is láttak, hogy bizonyos rákos megbetegedéseket olyan felturbózott immunsejtekkel kezeljenek, amelyek a génszerkesztéssel feljavított genomjuk révén képesek megtalálni és elpusztítani a rákos sejteket. S bár még igen hosszú út áll előttünk, mire a CRISPR-alapú terápiák széles körben elérhetővé válnak az ember számára, a bennük rejlő lehetőségek már most is egyértelműek.
A génszerkesztés ugyanis nem csupán az életet megváltoztató kezelések, de bizonyos esetekben életmentő gyógymódok ígéretével is kecsegtet. A CRISPR-technológiának azonban más mélyreható következményei is vannak: segítségével nemcsak a jelenkor betegeit kezelhetjük, hanem az utánunk következők betegségeit is megelőzhetjük. Egyszerűségének és hatékonyságának hála a kutatók az emberi csíravonalat – az egyik nemzedéket a következővel összekötő genetikai információáramlást – szintén módosíthatják.
Mihez kezdünk ezzel a félelmetes hatalommal?
HVG Könyvek
Ha feltesszük, hogy az emberen alkalmazott génszerkesztés biztonságosnak és hatékonynak bizonyul, logikusnak, sőt előnyösnek tűnhet, ha a betegségeket okozó génhibákat már az élet legkorábbi szakaszában, vagyis még azelőtt korrigáljuk, hogy a káros gének pusztítást végeznének. De amint lehetővé válik, hogy egy magzat mutálódott génjeit „normális” génekké alakítsuk, óriási lesz a kísértés, hogy a normális géneket jobbnak tartott változatokra cseréljük. Vajon csakugyan módosítanunk kell a születendő gyermekek génjeit, hogy csökkentsük a szívbetegség, az Alzheimer-kór, a cukorbetegség vagy a rák élethosszig tartó kockázatát?
S vajon mi történne, ha a születendő gyermekeket előnyös tulajdonságokkal, például nagyobb testi erővel és fokozott kognitív képességekkel ruháznánk fel, vagy ha megváltoztatnánk a külső ismertetőjegyeiket, mondjuk a szemük és a hajuk színét? A tökéletességre való törekvés alighanem elválaszthatatlan az emberi természettől, de ha rálépünk erre az útra, nem biztos, hogy kedvünkre lesz a hely, ahová érkezünk.
A probléma tehát a következő: a modern ember nagyjából százezer éves létezése során a Homo sapiens genomját a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán a jelenleg élő összes ember, de a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk – vagyis lényegében az irányításunk alá vonhatjuk fajunk evolúcióját. Erre eddig nem volt példa a földi élet történetében, ezért a felfogóképességünket is meghaladja. És rákényszerít bennünket, hogy szembenézzünk egy lehetetlen, de megkerülhetetlen kérdéssel: mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal mi, egy civakodó faj tagjai, akik nem sok mindenben tudnak egyezségre jutni?
A fenti cikk a Meghekkelt teremtés című könyv szerkesztett részlete. 2020-ban Jennifer A. Doudna és Emmanuelle Charpentier közösen kémiai Nobel-díjat kapott a CRISPR/Cas-9 technológia megalkotásáért. A könyvében a biokémikus Doudna lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan ért el haladást a kutatásaiban és miként működik a technológia. A november végén megjelenő könyvet előrendelheti kedvezménnyel itt.
Apró, lokális változásokat el tudunk érni, azok pedig idővel összeadódnak. Erre kell a gyerekeinket felkészíteni - javasolja Szél Dávid gyakorló pszichológus. Részlet a szerző Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben című könyvéből.