A külföldi vásárlók számára mit sem vesztett népszerűségéből a magyarországi lakáspiac: hosszú esztendők óta évente öt-hatezer külföldi magánszemély vásárol ingatlant Magyarországon. A gazdát cserélő vagyontárgyak csaknem négyötöde lakás vagy ház, emellett jellemzően – főként a Balaton mellett – üdülő vagy telek. A kereskedelmi ingatlanok, az irodák, az ipari ingatlanok, újabban pedig a hotelek is népszerűek a külföldi befektetők körében.

Vonzó befektetés a nyaraló © Dripnet

A lakóingatlan-tranzakciók több mint egyharmada Budapesten történik. A főváros után Somogy, Bács-Kiskun és Zala megye következik az eladások listáján. Budapesten az előző évben csaknem kétezer külföldi magánszemély vásárolt ingatlant. A vevők 56 százalékát három nemzet polgárai, ír, brit és spanyol állampolgárok adják. Bár a statisztikákban nem jelennek meg a cégen keresztül történő ingatlanvásárlások, a becslések szerint ezen az úton további két-háromezer külföldi jut évente ingatlanhoz a fővárosban. Ezek a vásárlók – jellemzően üzletemberek − elsősorban külföldi közvetítők által kiajánlott nagy értékű, új vagy használt prémium-ingatlanokat vásárolnak meg, befektetési célból.

Budapest a régió legolcsóbbja

Budapest azért különösen vonzó a külföldi befektetők számára, mert a térség fejlettebb fővárosaihoz (Prága, Varsó, Pozsony) viszonyítva nálunk a legalacsonyabbak az új építésű lakások árai − mondja Kiss Zoltán, a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. vezérigazgatója. A mai 35−40 százalékos árkülönbség Varsó és Budapest között ráadásul csak fokozatosan fog csökkenni, miközben a tőlünk nyugatra eső országok nagyvárosaihoz képest fennálló árelőnyét Budapest hosszú távon is megőrizheti. A keresletet jelentősen élénkíti az a tény is, hogy immár Budapesten is megjelentek világszínvonalú új építésű ingatlanok, és egyelőre még a divatos budai kerületekben, valamint a belvárosban is található megfelelő kínálat.

A bérbeadó luxusingatlanok 90 százalékát külföldiek veszik ki, akik a 100−150 négyzetméteres lakásokért 1400–2000 ezer eurót is hajlandóak fizetni − tudtuk meg Szekrényesy Máriától, a Real Home Agency szakemberétől. A külföldiek szinte kizárólag színvonalas, új építésű vagy kívül-belül teljesen felújított, lifttel és garázzsal felszerelt ingatlanokat keresnek. A luxuslakásokat általában hosszabb távra, minimum egy évre bérlik, a lakók pedig általában egy-két évig maradnak. Nagykövetségek esetében már inkább a három-négy éves bérleti idő mondható tipikusnak.

A külföldiek a befektetési ingatlanok piacán is igencsak aktívak: 1998 óta 4,5 milliárd euró összegben fektettek be az irodák, plázák, üzletláncok, logisztikai központok és a különböző egyéb, nem lakáscélú ingatlanok piacára. A hotelek iránti kereslet az elmúlt években indult növekedésnek − tudtuk meg Konthur Adrienne-től, a CB Richard Ellis igazgatójától. A befektetések többsége, mintegy 55 százaléka az irodákat, 28 százaléka kiskereskedelmi üzleteket és plázákat, 15 százaléka pedig az ipari ingatlanokat érintette. Bár egyelőre a befektetőknek alig 2 százaléka látott fantáziát a hotelekben, e szegmens súlya előreláthatóan növekedni fog az elkövetkező években, várhatóan az ipari ingatlanok kárára. Ez egyébként régiós tendencia: kezdetben a külföldiek az irodák iránt érdeklődtek, néhány éve nő az érdeklődés a plázák és az üzletláncok iránt, és várhatóan a következő években a négy- és ötcsillagos hotelek is előtérbe kerülnek.

Osztrákok, németek és angolok

A külföldiek főleg a budapesti befektetési ingatlanok iránt érdeklődnek, az országba érkező pénzek mintegy 60 százaléka a fővárosba kerül, a maradék 40 százaléknyi forgalmat a Budapest környéki ingatlanok, valamint az országos portfolió-értékesítések adják. A legtöbb vevő Ausztriából, Németországból és az Egyesült Királyságból érkezik; ebből a három országból származik a befektetések 70 százaléka. A sorrend persze évről évre változik, de az említett országok stabilan tartják vezető pozíciójukat. A magyar érdeklődők csupán 4 százaléknyian vannak, a maradék 25 százalékon pedig főképp olaszok, spanyolok, hollandok és luxemburgiak osztoznak, habár növekszik a tengeren túlról érkező befektetők súlya is.

A külföldiek leginkább kész projekteket, már jövedelemtermelő ingatlanokat vásárolnak. A legtöbb pénzt egyelőre ’A’ vagy ’A+’ kategóriás irodaházakba fektetik − bár kizárólag Budapesten vesznek ilyesmit. Kereskedelmi ingatlanokat hajlandóak vidéken is vásárolni: leginkább a megyeszékhelyek bevásárlóközpontjai és az országos üzlethálózatok érdeklik őket. Ipari ingatlanok közül szintén csak az első osztályú, budapesti vagy agglomerációs építményekkel foglalkoznak a külföldiek. Hoteleket egyelőre szinte kizárólag csak Budapesten vásárolnak.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség.