Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi problémával fordulok Önhöz: lakásomat nemrég adtam el, már meg is kaptam a foglalót. A vevővel úgy állapodtunk meg, hogy szeptember közepén költözök el, ő pedig akkor költözik be az ingatlanba. A hétvégén viszont csőtörés volt a házban, így beázott a fürdőszobám és a konyhám. Ilyen esetben mi a teendő? Értesítenem kell a vevőt? Ki kell javítanom a hibát, vagy ez már az új tulajdonos feladata?

Köszönettel:

Vékony Gábor

Tisztelt Vékony Gábor!

Ameddig az ingatlan-adásvételi szerződésekben rögzített birtokbaadási határidő nem jár le, az ingatlan korábbi tulajdonosa köteles minden terhet viselni. A szerződésben rögzítve van a birtokbaadás időpontja, amelytől kezdve a vevő viseli az ingatlan terheit, és húzza annak hasznait. Amíg ez nem történik meg, és nem veszik föl a jegyzőkönyvet a birtokbaadásról, addig a kárveszélyt az eladó köteles viselni. Ha tehát a hiba helyrehozható, Önnek kell gondoskodnia arról, hogy a hibát a birtokbaadás időpontjáig kijavítsa.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem a következő: az 1950-es években épült földszintes házunkra 2000-ben tetőteret építettünk a padlás átalakitásával. Akkor nem kértünk rá építési engedélyt. Milyen jogkövetkezménnyel járna, ha ezt utólag probálnánk meg beszerezni?

Köszönettel:

Kocsis Antal

Tisztelt Kocsis Antal!

Mindenképpen lesz jogkövetkezménye, ha utólag próbálja meg  beszerezni az engedélyt. Ha az építkezéskor nem kért építési engedélyt, most már csak fennmaradási engedélyt kérhet a tetőtérre. Ha ezt nem adják meg, a tetőteret le kell bontania. Ha a fennmaradási engedélyt megadják, építésügyi bírságot szabnak ki. Ha a tetőteret az építésügyi bírság befizetésére irányadó határidő előtt lebontja, a bírságot elengedik, ha viszont nem bontja el, kiszabják a bírságot. A bírság számítási módját kormányrendelet szabályozza.