A tizenegy éves mélypontjára lassult gazdasági növekedés ellenére a modern bérirodák budapesti piacán tovább folytatódott a rekordok sorozata. A valaha volt legnagyobb (23 ezer négyzetméteres) előbérleti szerződést 2007 nyarán kötötték meg, amelynek értelmében a Magyar Posta az Ablon decemberben átadott, Árpád híd melletti Gateway irodaházába költözik. A nagy területekre kötött szerződések sorát gyarapította a CEU a Trigránit 2008-ban elkészülő Millenium Towerjének 11 ezer négyzetméterére szóló megállapodása, vagy a Siemens Nokia Network, új néven, de a régi helyen (City Gate) elfoglalt, 14 ezer négyzetméteres bérlete. A szokásosat jóval meghaladó méretű volt még az 8 ezer négyzetméteres szerződéskötése az év végén átadott BSR irodaházban, a T-Online és a Nokia pedig egyaránt 7500−7500 négyzetmétert bérelt, mindkettő az Eston tanácsadóinak közreműködésével. Előbbi a lágymányosi Infopark D épületében, utóbbi a Corvinus Egyetem szomszédságában, a Studium Irodaházban. A Pannon 9 ezer négyzetméteren hosszabbított szerződést a budaörsi Terraparkban, arra az időre, amíg saját, úttörő jellegű fejlesztése elkészül Törökbálinton.

A rekordmennyiségű területre szóló üzletkötéssel összesen mintegy 320 ezer négyzetméter területre kötöttek szerződést, azaz a kereslet 28 százalékkal haladta meg a 2006-os évit, becslések szerint ennek mintegy kétharmada volt új bérlet. Bár ezzel a keresletbővüléssel nem tudott lépést tartani, a 2006-os rekordot 6 százalékkal meghaladta az átadások 193 ezer négyzetméteres összvolumene. A legmagasabb minőségi elvárásoknak megfelelő, 10 ezer négyzetéternél nagyobb irodakomplexumokból hét épült meg 2007-re. Legtöbbjük a Váci út kínálatát gazdagította, de adtak át ilyen épületet a lágymányosi területen, a feltörekvő Hungária körúton, és a város központjában is.

Bel-Budán elkészült az Eston új irodájának is otthont adó Millenáris Irodaház. 2007 végére a budapesti „A” kategóriás bérirodák állománya számításaink szerint elérte a 2,2 millió négyzetmétert, az üresedési mutató pedig a 2006 év végi 12,8 százalékról, 12,6 százalékra mérséklődött. Mindeközben a bérleti díjak tekintetében nem történt jelentősebb elmozdulás, az új „A” kategóriás területek négyzetméteréért átlagosan 13−16 eurót kérnek havonta, a régebbi „A”, illetve „B” kategóriás irodákért 9−12 eurót.

10 ezer négyzetméter feletti irodaátadások 2007-ben

Az irodapiacon az amerikai hitelválság hatása sem érződött még, a 2008-ban beindítani tervezett fejlesztéseket azonban lelassíthatja. A Eston 2008-ra továbbra is 200−250 ezer négyzetméternyi iroda átadást valószínűsíti. Szerintük a fejlesztői hajlandóság visszaesése inkább a 2009−10-es átadások mennyiségét foghatja vissza.

Új fejlemény a több funkciós projektek térnyerése, ilyen például a Corvin projekt, a Tópark, a Károlyi István Projekt, a Solaris City vagy az Öböl, amelyeknek keretében az irodafejlesztés lakóingatlan fejlesztéssel karöltve valósul meg. A korábban csak lakófejlesztésben aktív szereplők is sorra megjelennek irodatermékekkel, és néhány cég, például a Pannon és az Uniqa Biztosító saját székház építésébe kezdett. A jelentős, már bejelentett fejlesztések közé tartozik még az AIG Lincoln Ferihegyi repülőtér melletti 22 ezer négyzetméteres projektje, a Quadrum, amely hiánypótló lehet, azt figyelembe véve, hogy nyugat-európai városok repterei mellett milyen kedvelt irodaközpontok jöttek létre. A fejlesztők emellett egyre inkább zöldülő irodákkal, környezetbarát, energiatakarékos megoldásokkal, és magasabb minőséggel versenyeznek a bérlőkért.

Magyarországon modern bériroda-piacról gyakorlatilag még mindig csak a fővárosban beszélhetünk, miközben például Csehországban a második legnagyobb piacon (Brno) a volumen már elérte a prágai négyzetméterek egytizedét, és jelentős érdeklődést vált ki a nagyobb területű, de olcsóbb megoldásokat kereső call centerekből, shared service centerekből. Idehaza a vidéki egyetemi városok, elsősorban Szeged, Miskolc és Debrecen lehetnek a hasonló fejlesztések színterei. 2008 elejére kiderült, hogy a Nyugati pályaudvar mögé tervezett nagyszabású kormányzati negyed mégsem valósul meg, legalábbis nem a jelenlegi kormányzati ciklusban. Ugyanakkor mini kormányzati negyedek jöhetnek létre, ha az eddigi ingyenes irodahasználat helyett piacosított bérleti díjat számolnak fel az állami hivatalok esetében. Ha ezzel valóban beindul az állami ingatlanvagyon racionalizálása, tovább szaporodhatnak állami szervek piaci bérletei.