2008. szeptember. 16. 17:32 2009. március. 15. 08:44 Ingatlan

Csendes otthon: utólagos hangszigetelés

A hangszigetelés problémaköre meglehetősen összetett.

A hangszigetelés problémaköre meglehetősen összetett. Például létezik akusztikai szabvány lakóingatlanokra (ez decibelben határozza meg a megfelelő értékeket), ám nagy kérdés, mi valósul meg az előírásokból a gyakorlatban. Külső szemlélő azt gondolná, hogy csak régi épülteknél jelentkezik ez a probléma, a valóság ennél bonyolultabb.

Hangok a szomszédból

Dénes Roland, az egyik budapesti, utólagos hangszigeteléssel foglalkozó vállalkozás vezetője az ingatlanmenedzser.hu-nak elmondta, az épületen belüli zajártalmakat két részre lehet osztani. A testhangok (lépések zaja) általában a felső födém irányából érkeznek - a régi építési technológiáknál nem is számoltak ezekkel. Léghangok (televízió, rádió, gyereksírás, hangos beszéd, vízcsobogás, recsegő, hörgő csövek stb.) ott szűrődnek át, ahol nem megfelelő vastagságúak (általában sima téglából készültek) az elválasztó falak, és nem modern, úgynevezett hanggátló téglát használtak az új épületeknél – ugyanis előfordul, hogy spórolnak az építtetők, vagy az építők.
Ha nehezen tűrjük a folyamatosan érkező „áldást”, akkor valahogyan védekeznünk ellene.

Összetett rendszer

Az itthon is elérhető megoldások lényege, hogy a zajforrás felőli falra több rétegű szigetelőrendszert helyeznek fel. „A szendvicsben” található szálás ásványgyapot fojtja le a magas frekvenciájú zörejeket, a cementkötésű építőlap pedig a közepes és alacsony tartományban beszivárgó neszeket tartja távol. A technológia ezen az oldalon tanulmányozható. Hasonló elven működik a padló, illetve a mennyezet hangszigetelése, utóbbinál gyakorlatilag egy akusztikus álmennyezettel védekezhetünk a zajok ellen.

Dénes Roland beszámolt arról is, hogy ügyfeleik egy része a belvárosi, régi épületek lakója. A múlt század elején készült nagyobb polgári otthonokat az idők során gyakorta felosztották, „szétfalazták” kisebbekre – a vékony válaszfalak pedig nem igazán segítik a békés egymás mellett élést. Sokan kérnek segítséget új lakóparkokból és társasházakból – ezekben „kimaradt” a drágább, hangszigetelő tégla a válaszfalakból. A szakember becslése szerint a lakások jelentős részére jellemző valamilyen nem kívánt zajhatás.

Házilag semmit

A panellakás külön történet, a beton ugyanis jól szigeteli a léghangokat, viszonta a kopogó zajokat (lépéseket például) nem. Ráadásul „kerülőutas hangterjedést” produkál – a szépen hangzó kifejezés azt jelenti, hogy a nem „lépésszigetelt” födém elviszi a padlóburkolaton keletkező zajokat a falakig, mindenki nagy örömére.

Az árakhoz nem ár tudni, hogy csak komplex rendszerrel érdemes próbálkozni, a „felteszünk a gipszkarton alá egy kis üveggyapotot” jellegű barkácsolás nem segít. Négyzetméterenként 10-11 ezer forintos árral kalkuláljunk, ha tényleg ki akarjuk rekeszteni otthonunkból a nem kívánatos neszeket.

Optimális helyzet

Megkérdezett építészek az ingatlanmenedzser.hu-nak elmondták, hogy társasházaknál a lakások válaszfalainak, illetve a lakások lépcsőház felé eső falainak hanggátló, úgynevezett nehéz téglákból kell épülnie. Ezek fajsúlya és tömörsége nagyobb, mint a „normál” építőanyagnak. (Másfélszer drágábbak is, laikus azt gondolná, ennyiért nem érdemes spórolni – azonban szakértők azt mondják, annyira kiélezett az árverseny az építőiparban, hogy akadnak, akik bevállalják a spórolással járó kockázatot.)

A nehéz téglákat nem szabad vésni, a belőlük készült falakba nem lehet vezetékeket elhelyezni – ez nem mindig teljesül. Ha nem tartják be az előírásokat, akkor a tulajdonos perelhet – az eljárás a bíróság is megállapítja során a nehezen „gyógyítható” és javítható zajártalmat, akkor elmarasztalhatja az eladót, ami a vevőnek árcsökkenéssel jár. Már ha ez vigasztalja a zajos lakásában.