Mosonmagyaróváron a 2005 óta hatályos köztisztaságról és hulladékgazdálkodásról szóló rendelet tiltja meg a szeméttároló edényekben való kutatást, illetve a hulladék kivételét, szétszórását. Az önkormányzat munkatársa szerint a rendelet nem diszkriminatív, nem a hajléktalanok ellen irányul, pusztán a köztisztaság rendjét hivatott felügyelni.

Az ugyancsak Győr-Moson-Sopron megyei Csornán áprilistól tiltják a kukákban való guberálást, onnan használható dolgok kivételét. Az önkormányzat képviselője szerint a rendeletnek nincs gyakorlati haszna, ugyanis a településen kevés a hajléktalan. Kapuváron 2004-től hatályos a guberálást tiltó rendelet, aminek érdekessége, hogy szó szerint megegyezik a csornai szabályozással. Borsodi Tamás jegyző szerint ennek oka az, hogy az önkormányzatok sokszor minta alapján dolgoznak. Azt is megtudtuk, hogy Kapuváron sem volt még példa a szabály gyakorlati alkalmazására, mivel elmondása szerint nem él fedél nélküli a városban.

Sütő Csaba, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat győri vezetője szerint álságos megoldás, ha városi normatiltást vezet be. Győr város például komoly összegeket szán a hajléktalanok segítésére, akiket a szolgálat alkalmazottai szinte név szerint ismernek. Ötszázon felül vannak a városban, közülük közel 270-en az intézményben élnek, a többieket pedig ételosztással segítik. „Ha valaki úgy dönt, hogy a szemetesbe teszi az ételt, kinek mi köze hozzá, hogy azt más, aki rászorul, kiveszi onnan és hasznosítja?" – kérdezte Sütő Csaba.

Sopron jegyzőjét is megkereste a Kisalföld, aki a sajtóreferenshez irányította az újságírót, ő viszont egész héten nem volt elérhető. A város internetes oldalán azonban megtalálható az a 2008-as rendelet, amely szabályozza a köztisztasággal összefüggő tevékenységet. Ahogy a megyeszékhelyen, Sopronban is a közterületek tisztán tartása oldaláról közelítenek a kérdéshez. Vagyis az utcák szennyezése és a szemetelés tiltott. Ha azonban a guberálás a környezetet nem károsítja, nincs szó korlátozásról, olvasható a Kisalföld internetes oldalán.