Nagy Róbert az Institute for International Research (IIR) szakmai fórumán  elmondta: a CR-t szeptemberben kezdték szervezni, a csatlakozási szándékokat október óta fogadják, s már több pénzügyi szolgáltató jelezte együttműködési szándékát. Az adatok felvitelére áprilistól nyílik lehetőség, az adatok lekérdezése pedig a jövő év derekán indulhat.
 
A KHR-ben jelenleg csak "feketelistás" nyilvántartás van, egyebek mellett azok adatai kerülnek be, akik a minimálbér összegét meghaladóan folyamatosan, 90 napon túl nem teljesítik fizetési kötelezettségüket. 
 
A CR megteremtésével pozitív hiteladatok is rendelkezésre állnak majd, így pontosabban meg lehet határozni a hitelkérők visszafizetési képességét és fizetési készségét, megakadályozható az egyének túladósodása, jobban be lehet mérni a kockázatok és a költségek arányát - sorolta Nagy Róbert az előnyöket. Egyszerűbb és gyorsabb lehet a hitelbírálat, alacsonyabb kockázat esetén csökkenthető a kockázati felár, javulhat a bedőlt hitelek aránya, az árnyaltabb megítélés révén kiszélesedik a hitelfelvevők köre.
 
A két rendszer - a KHR és a CR - jogilag, gazdaságilag és adatvédelmi szempontból is elkülönülten működik majd. A CR-hez csak azok csatlakozhatnak, akik a KHR-nek is adatot szolgáltatnak, s csak azok kérhetnek adatokat, akik maguk is szolgáltatnak. A hitelfelvevők maguk dönthetnek arról, hogy adataikat be lehet-e vinni, illetve arról, hogy azokat a hitelnyújtók lekérdezhetik-e.
 
A közüzemi szolgáltatók adatait nem tartalmazza majd a rendszer. "Álmodni sem merek arról, hogy kapcsolt adatbázisokat hozzunk létre, amikor az adatvédelmi biztos tiltakozik még a teljes listás hitelnyilvántartás megteremtése ellen is" - mondta Nagy Róbert. A fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országokban ezeket az adatokat is gyűjtik és szolgáltatják. Teljes listás nyilvántartás pedig az EU 27 tagállamából csupán háromban - Franciaországban, Finnországban és Magyarországon - nincs - tette hozzá. 
 
Nagy Róbert elmondta: a hasonló lélekszámú Belgiumban 2003-ban vezették be a teljes listás nyilvántartást - a Belga Nemzeti Bank működteti -, s ennek eredményeként a hitellel rendelkezők aránya emelkedett, a törlesztést elmulasztó adósoké pedig jóval alacsonyabb lett. 
 
A másfél évvel ezelőtt bevezetett megszorító intézkedések hatása Nagy Róbert szerint már látszik. Az ügyfelek a megszorításokra úgy reagáltak, hogy hitellel tartották fenn a fogyasztásukat, ami a kezelt mulasztások számában is megmutatkozik - mondta. A KHR lakossági részében már több mint 600 ezer élő hitelszerződést tartanak nyilván, a lezárult szerződésekkel pedig mintegy 900 ezret. Vannak olyan hiteladósok, akik két-három szerződéssel is szerepelnek a feketelistán. 

A lakossági eladósodottság számottevően nőtt az elmúlt években, a hitelmulasztások száma is emelkedett, a pénzintézeti portfoliók folyamatosan romlanak, a hitelezési kockázatok jelentősen növekedtek - vázolta a helyzetet Nagy Róbert.
 
Az elnök-vezérigazgató úgy tudja, hogy "A Központi Hitelinformációs Rendszerről" címet viselő, a honatyák elé már benyújtott törvényjavaslatot, amely a teljes lakossági hitelnyilvántartás (tlh) megteremtését célozza, várhatóan csak a jövő évben tárgyalja a parlament. A tlh a törvényjavaslat szerint hasonlóképpen működne, mint a CR, de a pénzintézeteknek kötelezően csatlakozniuk kellene, az ügyfelektől pedig ugyancsak hozzájárulást kellene szerezni adataik beviteléhez és lekérdezéséhez. A kötelező csatlakozás előnye, hogy az adatok ősfeltöltése gyorsabb lenne.