A passzívházak olyan alacsony energiaigényű épületek, amelyekben a kellemes belső klíma télen és nyáron aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A hagyományos építésű ingatlanokhoz képest a passzívházak energiaszükséglete elenyésző, a rezsiköltség is jóval alacsonyabb, mint a „hagyományos” épületekben. Magyar viszonylatban csak a fűtésre fordított összeg 80-90 százalékkal csökkenthető ezzel a technológiával.

A hőszigeteléstől a szellőztető rendszerig

Extra, 20-40 centiméter vastagságú hőszigetelés, speciális üvegezésű, háromrétegű nyílászárók, a nagy hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés – ezek alkotják passzívház-technológia három alappillérét.
Egy passzívháznak a hő- és zajszigetelése egyaránt kimagasló. A kontrollált légcserének köszönhetően éjjel-nappal friss, szűrt, tisztított levegő járja át a helyiségeket. A légtömör kialakítás révén a passzívházban ismeretlen jelenség a huzat.
Az energiatudatos építészeti, épületgépészeti tervezés, a precíz kivitelezés, a légtömör, hőhídmentes szerkezetkialakítás ugyancsak elengedhetetlen kritérium. A megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközökkel, rendszerekkel fokozható a passzívházak energiahatékonysága. Az ajánlott kiegészítő megoldások: fotovoltaikus (napelemes) áramtermelés, hőszivattyús fűtés, napkollektoros melegvíz-előállítás, pellet- és biomassza fűtés.

Passzívház: nem mindegy, ki tervezi!

A passzívházak nem igényelnek teljesen új építési módot. Ma már minden új építésű ház megépíthető lenne passzívházként. Egy sor kis lépés - melyek mindegyike egy szerkezetelem jobb építési minőségét jelenti - vezet el egy hagyományos háztól a passzívházig - állítja Wolfgang Feist, okl. fizikus, a passzívház elmélet kidolgozója, az Innsbrucki Egyetem professzora. Aki passzívházat szeretne építeni, először is az építészt kell megtalálnia, aki megtervezi az épületet. Passzívház-tervezésre hazánkban egyelőre kevesen specializálódtak, ám a tervezési feladatokat felkészült építészek meg tudják oldani.

Egy ház, amit nem kell fűteni

A passzívházépítés nem jár együtt kirívóan magasabb kiadással, mint a hatályos előírások szerint létesített épület kialakítása. Egy átlagos méretű és adottságú lakóházra vetítve 15-20 százalékra becsülhető a költségkülönbség. Passzívház esetében pluszköltséget jelentenek az extra hőszigetelés, a speciális nyílászárók beépítése, a hővisszanyerős szellőzési rendszer, ugyanakkor nem kell pénzt áldozni a kémény- vagy gázbekötésre, így a kiadások kiegyenlítődnek.
A passzívházban minimális a fűtésköltség. Egy 100 négyzetméteres minősített passzívház fűtési energiaszükséglete mindössze 1500 watt. A passzívház csupán kiegészítő fűtést igényel, ami ideálisan megoldható szellőztetőgépbe épített levegő utánfűtéssel, padlófűtéssel, használati felületbe rejtett elektromos sugárzó fűtéssel.  

Az első magyar passzív családi házak

A 2009. február 5-ére összehívott Passzívházak és Energiahatékony Épületek Szakmai Konferencia (www.passzivhazkonf.hu) a passzívház-technológia és az alacsony energiaigényű épületek szakmai tapasztalatait mutatja be. A rendezvény egyik érdekessége, hogy maguk az építtetők és a tervezők számolnak be a közelmúltban passzívház-technológiával kialakított győri és szakai lakóházak szakmai tapasztalatairól. Várhatóan ez a két lakóépület kapja meg az első hivatalos passzívház minősítéseket hazánkban.