A Magyar Pellet Egyesület (MPE) célja, hogy 6 éven belül 7 százalékra emelje a pellet energiaforrás részarányát a magyar lakossági fűtés és meleg víz felhasználásban - mondta Bodri Gabriella, a klaszter elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

Az erdészeti-, illetve mezőgazdasági hulladékból, préseléssel előállított pellet alkalmazása mintegy 700 millió köbméter földgázt válthat ki 2015-ig, ami mai árakon számolva 35,5 milliárd forintos megtakarítást jelentene országos szinten - fűzte hozzá.

Bodri Gabriella kiemelte: a pelletágazat fejlesztése szorosan kapcsolódik az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseihez. A pellet elterjedése mintegy ötödét biztosíthatja a Magyarország által 2020-ig vállalt 13 százalékos megújuló energiaforrások részarányának növelésének. Elmondása szerint egy földgázzal fűtő átlagos háztartás évente 6 tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe, míg pellettüzeléssel az éves károsanyag kibocsátás 0,4-0,8 tonnára csökken.

A környezetvédelmi szempontok mellett anyagi megfontolásból is érdemes pelletre váltani, hiszen a "zsírkréta formájához hasonló fűtőanyag kiváló és olcsó energiahordozó" - húzta alá az MPE elnöke.

Hozzátette: egy köbméter földgázért jelenleg 135 forintot kell fizetni, ezzel azonos fűtőértékkel rendelkező két kilogramm pellet pedig csak mintegy 96 forintba kerül.

Bodri Gabriella szerint az államnak - a pelletgyártók segítése mellett - a jelenleginél "gördülékenyebben" kellene támogatnia a felhasználókat is. Ilyen megoldás lehetne szerinte a tüzelőanyag általános forgalmi adójának csökkentése, amivel már meg is keresték a döntéshozókat.

Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a Magyarország előtti egyik legnagyobb kihívás a "verseny és az együttműködés összehangolása". A klaszterek (azonos ágazathoz tartozó szervezetek hálózata) szerinte ennek a közös érdeknek a "tárgyiasult formái". Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Pólus Programjának részeként elindult klaszter programban a nagy és a kisvállalatok, illetve az egyetemek, kutatóintézetek, és a magánszektor közötti együttműködést ösztönzik.

Horváth Jácint, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a klaszterek kialakulását segítő pályázatokra korábban 169 együttműködési forma jelentkezett, amelyekben 2.250 vállalat vesz részt. Az érintett cégek többsége, 75 százaléka kis- és középvállalkozás, míg 5 százalékuk nagyvállalat, és 20 százalékuk egyéb intézmény, köztük városi önkormányzat, kutatóintézet, egyetem.

Megjegyezte: a pályázók mintegy 5,6 milliárd forintos támogatást igényeltek a program 6,2 milliárd forintos forrásából, a pályázatok elbírálása az első szerződést követően folytatódik.