Az atomtámadás elleni védelem jegyében a szovjet vezetők által építetett 311 bunkerből álló földalatti labirintust Lettország ma már nem tudja fenntartani, amikor alig tudják kifizetni a közalkalmazottak bérét is, és a Nemzetközi Valutaalap segítségét kérik. A kormány így törvénymódosítást dolgozott ki, amelynek értelmében megszüntetik a bunkerek különleges jogállását és a tulajdonosaik – a kormány, városok vagy cégek – azt tehetnek a tulajdonukkal, amit akarnak. A tulajdonosok a jövőben már nem lesznek felelősök a karbantartásért, így a hidraulikus ajtók működőképes állapotban tartásáért, amivel évente 1,7 millió latot (mintegy 676 millió forintot) lehet megtakarítani.

„Békeidőben az óvóhelyek semmilyen célt nem szolgálnak, háború esetén pedig csak a lett lakosság 5 százalékát tudják befogadni, ami bármilyen célú felhasználásra kevés” – mondta Maigurs Ludbarzs százados, az állami tűzoltóság és katasztrófavédelem polgári védelmi műveleteinek parancsnoka. „A bunkerek bezárásával Lettország ismételten véget vet a hidegháborúnak” – tette hozzá.

Legkevesebb 7 millió latba (2,8 milliárd forint) kerülne a bunkerek ismételt használhatóvá tétele. A 2,3 millió lakosú Lettország 1991-ben vált ki a Szovjetunióból és 2004-ben lett a NATO tagállama. A bunkerek hátborzongatóan idézik azokat az időket, amikor a két szuperhatalom még egymás kölcsönös megsemmisítésével kacérkodott.

A függetlenség kikiáltása óta nem ruháztak be jelentősebb összegeket az óvóhelyekbe. Több tucatnyit cégek használnak tárolásra. Sokat elhanyagoltak, a katasztrófavédelem szerint egyharmaduk víz alatt van.