szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

A 4,2 milliárd forintban szerepel az az 1 milliárd forint, amellyel a kormány - július...

A 4,2 milliárd forintban szerepel az az 1 milliárd forint, amellyel a kormány - július 17-én - létrehozta az alapot. Hét jogi személy (az áramszolgáltatók) hozzávetőleg 3,2 milliárd forintot utalt már át a számlára. A számlára magánszemélyek 13,6 millió forintot fizettek be eddig. Közöttük van a miniszterelnök, minden miniszter, több állami vállalat vezetője és - kizárólag MSZP-s - parlamenti képviselők. (Utóbbiak közül Steiner Pál, Lamperth Mónika, Kolber István, Vadai Ágnes, Gál Zoltán, Pál Béla és Kökény Mihály járult hozzá ahhoz, hogy nevét nyilvánosságra hozzák.) Júliusban a kormányszóvivő jelentette be, hogy Bajnai Gordon 1 millió forintot fizet be magánvagyonából a krízisalapba, ezen kívül a miniszterelnök már a krízisalapba utalta addigi fizetését és illetményeit, addig csaknem 3 millió forintot. A kormánytagok egyhavi fizetésüket utalták át a számlára.

A kormány és az áramszolgáltatók által kötött megállapodás alapján a cégek a 2008-as többletbevételük hatvan százalékát, összesen 3 milliárd forintot utaltak a krízisalapba. A maradék negyven százalékot, azaz 2 milliárd forintot pedig az ökumenikus és a máltai szeretetszolgálaton, valamint a Hálózat és a Héra Alapítványon keresztül juttatják el ahhoz a mintegy százezer családhoz, amelynél egyébként kikapcsolnák az áramot.

A kormány még vár felajánlásokat, köztük azt, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ajánlott fel a bírságbevételéből - ez a korábbi hírek szerint 0,8-1 milliárd forint körüli összeg. Ezek mellett folyamatosan érkeznek be az állami vállalatok vezetői fizetésének 2 millió forint feletti részéről szóló befizetések - a várakozások szerint ez összesen 100 millió forint lehet.

A végösszeg 5,5 milliárd forint lehet, mivel több olyan felajánlásról is tudnak, amely még nem érkezett meg a számlára. Augusztus első munkanapján, hétfőn indult el a kríziskezelő program, amelynek keretében a krízishelyzetbe került családok az illetékes jegyzőkön keresztül egyszeri, méltányossági alapon elbírált, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. A segély összege legalább 20 ezer, legfeljebb 50 ezer forint, különös méltánylást érdemlő esetekben azonban 100 ezer forint lehet.

Támogatást azok igényelhetnek, akik nem részesülnek nyugellátásban, és akik az idén az önkormányzattól nem kaptak 15 ezer forintot meghaladó átmeneti segélyt, valamint családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér nettó összegét - amely ma 57.815 forint -, illetve a válság miatt krízishelyzetbe kerültek.

Krízishelyzetnek minősül, ha a kérelmező a munkahelyét 2008. szeptember 30. után vesztette el, vagy a jövedelme a 2008. szeptemberi jövedelméhez képest 20 százalékot meghaladó mértékben csökkent, vagy a lakáshitelének törlesztő részlete a 2008. szeptemberihez képest 20 százalékot meghaladó módon növekedett. Rendkívüli méltánylást az kérhet, akinek a megelőző hónapban 30 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben csökkent a jövedelme a 2008. szeptember előttihez képest, vagy a lakáskölcsöne 30 százalékkal nőt, illetve három vagy több gyermeket nevel a család. A program augusztus 1. és november 30. között tart.

* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után

A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!