A növény eredetileg Afrikából származik, itt a mai napig vadon nő, Európába az 1700-as évek óta ismerik. A kávécserje Kelet Afrikából a vörös tengeren át jutott el Jemenig. A kávézás hódolói az Arabok voltak, innen került át a XII. században Európába.
A kávébogyó egy trópusi örökzöld cserje növény, a kávécserje – „Coffea” – termése, amely a buzérfélék családjába tartozik. Az egész világon termesztik, leginkább azonban az Egyenlítő menti területeken, ahol a fejlődéséhez legkedvezőbbek a feltételek.

A Három legismertebb fajta

Több száz féle kávécserje létezik, amelyek közül a Coffea Arabica, a Canephora és a Liberica a legismertebbek. Gazdasági értelemben vett jelentősége ezek közül a Coffea Arabikának és a Coffea Canephorának van, ez utóbbit Robustának is nevezik. A Coffea Liberica fajtát csupán Afrika bizonyos területein termesztik, és a kávépiacon csak kiegészítő szerepet játszik. Ennek a fajta kávénak nagyon keserű az íze, és emiatt nem is igazán keresett a kávékedvelők köreiben.

A növénynek fényes, markáns zöld színű levelei vannak, néhány év után pedig a cserjén megjelennek a hófehér, illatos virágok is. A virágok illata a jázminéhoz hasonlít. Körülbelül a virágzás után kilenc hónappal megjelennek az első gyümölcsök, amelyek először zöldek, majd vörösek, végül feketék lesznek. Minden bogyóban két mag van, ezek a kávébabok.  Bár a kávébabra sokszor éveket kell várnunk, ha elég türelmesek vagyunk, otthon saját kávénkat szüretelhetjük. Ha elég sok termésünk van, szüreteljük le, szárítsuk, majd pörköljük meg. A kávészemek akkor érettek, ha teltek és pirosak.

Hogyan gondozzuk?

Télikertben a kávécserje akár két méter magasra is megnőhet, ha túl magasnak tartjuk, vágjuk vissza a hajtásokat. A növény legszívesebben a félárnyékos helyeken érzi jól magát, télen 12-15 fokos hőmérsékletre van szüksége. Nyáron kitehetjük a kertbe, de óvjuk a tűző napsütéstől, mert könnyen megéghetnek a levelei.  Ha visszavágjuk a növényt, a levágott hajtásokat dugványként is felhasználhatjuk; ültessük el egy cserépbe, és pár hét múlva meggyökeresednek. A magról való szaporítással nem érdemes házilag kísérletezni. Ha megfelelően gondozzuk a kávécserjét évente akár 20-30 centiméterrel is nő. A kávécserje általában 4-5 év után terem, de túl nagy termésre egy cserjétől ne számítsunk.

Ideális növény kezdő kertészek számára is, jól viseli az egyszerűbb körülményeket is, mint kevés fény, vagy száraz levegő. Nyáron öntözzük bőven a növényt, de télen kissé mérsékeljük a locsolást. Érdemes lágy vizet, vagy esővizet használni az öntözéshez. Nyáron permetezzük a leveleket rendszeresen.  Kétévente egyszer ültessük át a kávécserjét egy nagyobb cserépbe, laza virágföldbe. Tavasztól őszig tápoldatozzuk kéthetente egyszer, levéldísznövény tápoldattal. Érdemes a kávécserjét tavasszal és ősszel visszametszeni, de csak a friss hajtásokat vágjuk vissza.
Japán kutatócsoport már kifejlesztett egy koffeinmentes kávécserjét, ami genetikai módosítás következménye, de ez még hazánkban sokáig nem lesz kapható.

A legismertebb betegségek és kezelésük:

Levélhullás: A növény kevés fényt kap, tegyük világosabb helyre.
Barna levélszélek: Tűző napsütés lehet az oka, megégtek a levelek.
A levelek elszáradnak: A hőmérséklet túl magas, vigyük hűvösebb helyre a növényt.
Túl fakó levelek: Tápanyaghiány.
Pajzstetvek (a levelek fonákján apró bogarak jelennek meg): Rovarölővel permetezzük a növényt.

Kovács Erika
viragcenter.hu