A családi gazdaságok megerősítése, a spekuláció és a zsebszerződések megelőzése a célja a földtörvény augusztus 1-jén hatályba lépő módosításának - ismerteti a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.

A termőföldről szóló törvény módosításának egyik fő célja, hogy rendezze, a jogalkalmazók számára egyértelműsítse e törvény és a Nemzeti Földalap-törvény közötti viszonyt. Ezután a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nem kell alkalmaznia a földtörvényben rögzített elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendet az állami termőföldek hasznosításakor.

A közlemény emlékeztet: a Nemzeti Földalap - egyes kivételektől eltekintve - csak versenyeztetéssel adhat el földet. A pályázatok kiírása és értékelése során kell olyan szempontrendszereket meghatározni, hogy a törvényben deklarált földbirtok-politikai irányelvek érvényesülhessenek. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy egy támogatandó gazdálkodói kör számára kiírt pályázat során olyan személy szerzi meg a földterület haszonbérletét, aki nemcsak hogy nem indult a pályázaton, de még a kiírt feltételeknek sem felel meg, ugyanakkor helyben lakóként él az előhaszonbérleti jogával.

Az augusztus 1-jén hatályba lépő változások nyomán az állami földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő (NFA) kötelezettsége lesz, hogy a pályáztatás során a családi gazdaságokat erősítő feltételeket határozzon meg. A törvénymódosítás kimondja, hogy a termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók, közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a magyar állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni. Ezzel a minisztérium szerint nemcsak a családi gazdaságok fejlődését, hanem a fiatalabb generációk termelésbe bevonását is segítik.

Az új jogszabály a családi gazdálkodók körébe tartozónak mondja ki a testvéreket, akik a gazdálkodó halála esetén így továbbvihetik a gazdaságot. A jogszabály-módosítás a spekulációt és a zsebszerződéseket akarja megelőzni, a vásárlásokkal pedig alapot teremt a fiatal gazdák földhöz juttatásához.

A törvénymódosítás újraszabályozza a Nemzeti Földalapba tartozó területek pontos körét, és rögzíti, hogy vannak olyan földrészletek, melyek egy része a Nemzeti Földalapba, míg a másik része Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyoni körébe tartozik. Ez utóbbi ingatlanok kapcsán a módosítás lefekteti a közös tulajdonosi joggyakorlás alapszabályait.

A jövőben természetvédelemre, vízgazdálkodásra és erdőtelepítésre is sajátítható ki föld, és új szabályként jelent meg az a rendelkezés, hogy a kisajátítással állami tulajdonba került földet is az NFA-ba kell helyezni - tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium.