A projektre 11,5 millió forintot nyertek el a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében - mondta Tanai Péter, a Xántus János Múzeum néprajzosa, projektmenedzser a projektzáró sajtótájékoztatón.

A szakember közölte: háromféle programot dolgoztak ki, három korosztály számára: a kisiskolásoknak, a felső tagozatosoknak és a középiskolásoknak. A csaknem félszáz foglalkozás fő helyszíne a kályhatörténeti kollekció volt. A gyűjteménynek az 1986-ban elhunyt Fruhmann Antal kályhásmester hajdani lakóháza és műhelye ad otthont. A Fruhmann-ház lehetőséget kínál arra, hogy a tudást eredeti helyszínen, hiteles tárgyak által teremtett miliőben adják át a fiataloknak - hangsúlyozta a projektmenedzser. 

Kapcsolódó cikkünk:

Csodát tehet a tömegkályha

A jó nevű kályhásmester végrendeletében a múzeumra hagyta az ingatlant. A lakóház egyik helyiségét emlékszobává alakították az adományozó tiszteletére. A lakóház rekonstrukciójával egy időben az udvaron pavilont emeltek, ott kapott helyet a Xántus múzeum kályhagyűjteménye. A kollekció a 17. század végétől a 20. század első feléig ad áttekintést a kályhásipar fejlődéséről.

A kisdiákok egyebek mellett a kályhacsempe-készítés mikéntjével ismerkedtek, s hallhattak a gyűjteményalapító Fruhmann Antal tevékenységéről, a felső tagozatosok céhtörténeti és tüzeléstechnikai ismeretekkel gazdagodtak a foglalkozások során. A középiskolások pedig eljutottak a gipszmodell-készítésig.
A projekt keretében igényes katalógus készült a Fruhmann-műhely gipszminta kincséről, amely ipartörténeti ritkaság. A múzeumi szakemberek módszertani segédanyagot is összeállítottak a foglalkozásokhoz a pedagógusok számára.