Van honnan nőniük a lakásépítéseknek, hiszen 2013-ban hozzávetőleg 6700 új lakást fognak átadni Magyarországon. Az évi 6.700 lakás építése azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme több mint 600 év! A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 lakást kellene építeni. A felújítások és építések ösztönzésére egyaránt szükség van. 10 000 lakás építése hozzávetőleg 40 000 embernek ad munkát, a felújításoknak is jelentős a foglakoztatási hatása. A legális építések, felújítások ösztönzése fehérítené a gazdaságot.

A kormány és az Európai Bizottság szerint is fontos a belső fogyasztás élénkülése, ami a gazdasági növekedés egyik legfontosabb húzóereje lehet 2014-ben. Nem elég, hogy az építőipar szinte csak állami programokból jut bevételhez, szükség van a magánlakás-építések ösztönzésére is. Mindezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fogalmazta meg egy múlt heti sajtótájékoztatón.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület három pontból álló intézkedéscsomagot javasl a kormányzatnak a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére:

1./ Uniós támogatások
A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő 7 évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő-mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre, bérlakásépítésekre is jusson.

2./ Hitelprogram
EIB- (Európai Beruházási Bank), vagy MNB-forrásokból szükséges lenne egy lakossági hitelprogram beindítása a lakásépítések, lakásfelújítások ösztönzésére. Lehetőség van rá például, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB-források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

3./ Szocpol-ban visszatérített áfa
Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mérték még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját. A lakásállományon belül 583 489 olyan lakás van, amelynek a falazata vályog, vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

A felújítások és az új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány jelentős része nem alkalmas rá, hogy több száz évig gazdaságosan fennmaradjon, a száz éves átlagos lakásélettartam elérése is többszöri, átfogó felújítást igényel.