A Tett és Védelem Alapítvány levélben fordult Pokorni Zoltánhoz, a XII. kerület polgármesteréhez a Mátyás király út 32. szám alatt található egykori Gergelyi-Friedrich villa épületeinek védetté nyilvánítása ügyében – írta az alapítvány közleményben.

Az alapítvány a Gergelyi-Friedrich villa elnevezés használatával kapcsolatban javasolja a Hegyvidéki Önkormányzat képviselőtestülete számára, hogy – az ilyen esetekben szokásos módon – kérje ki a MTA II. Filozófiai és Történettudományi Osztályának állásfoglalását.

Friedrich István miniszterelnökként és politikusként tett szerepvállalása, álláspontunk szerint alkalmatlanná tette arra, hogy az általa lakott villát, mint történeti és építészeti értéket, a nevével őrizze meg az utókor – írták.

Friedrich István, Magyarország 1919. augusztusa és novembere között regnáló miniszterelnöke jeles hangadója volt az olyan köztudottan antiszemita és zsidóellenes hangoknak, melyek a hazai zsidóság ellehetetlenítéséhez, jogfosztásához és későbbi megsemmisítéséhez vezettek. A Nemzetgyűlésben elhangzott felszólalásában többször is hangot adott ebbéli elkötelezettségének: "A sok százezer galíciai zsidót innen gyorsan ki kell szállítani. Annyit próbálkoztunk, annyit kísérleteztünk, mégis még mindig itt vannak a zsidók. Ezt így tovább tűrni nem lehet!" – idézték a közleményben a volt miniszterelnököt.

Google Maps

A holokauszt 70. évfordulóján számtalan történeti kutatás és kulturális esemény állít emléket a 20. századi magyar történelem ezen korszakának, Friedrich István neve, a vállalhatatlan politikai szereplése okán méltatlan erre a megemlékezésre – írta a Tett és Védelem Alapítvány.

Önkormányzat: A rendeletben nem szerepel Friedrich neve

A védetté nyilvánításról szóló rendelet szövege nem tartalmazza a Friedrich megnevezést. Az építészeti védettség elrendelésénél az kizárólag az épület építészeti értékei számítanak, a döntés nem az alapján születik, hogy egykoron kik éltek az ingatlanban - reagált az alapítvány közleményére a XII. kerület önkormányzat.

Mint írták, 2014 februárjában került sor a Benkó Károly építész által 1885 körül tervezett villaépület védetté nyilvánítására. A helyi védettséget indokolja, hogy az építészetileg is különleges értékkel bíró épület és annak historizáló tájképi kertje épségben és egységesen fennmaradt együttest képeznek, ami napjainkra ritkaságszámba megy.

Az épület védelmét egy 2004-es önkormányzati rendelet biztosítja. A rendelet és annak melléklete az épület címét, helyrajzi számát, építésének évét, építészét nevezi meg, említést téve arról, hogy az épület Gergényi Kálmán ügyvéd számára készült, valamint részletezi az építészeti értékeket és azt, hogy a helyi védelem mire terjed ki.

2005-ben készült egy részletes rendezési terv, amely több száz épület védelmét javasolta annak érdekében, hogy a kerület jellegzetes építészeti arculatát jelentő értékes épületek megőrzését biztosítsa. A rendezési terv és további művészettörténeti vizsgálatok alapján közel háromszáz épület helyi védelmét rendelték el.