Komoly átalakuláson ment keresztül az elmúlt években a budapesti lakáspiac, azon belül is a kiadó lakások szegmense. A bérleti díjak jelentősen megemelkedtek, amiben fontos szerepet játszott a közösségi alapokon működő szállásmegosztás, azaz a lakáshotelek elterjedése. Az persze már korábban is igaz volt a piacra, hogy a belvároshoz közelebb, frekventált helyen lévő – V., VI., VII. és XIII. kerületi – lakások bérleti díja magasabb volt az átlagnál, de a z eltérés az utóbbi időszakban markánsan emelkedett.

A budapesti belső kerületekben a legkeresettebbek lakáshotelek, emiatt ezekben a hosszú távra kiadó lakásokért is 5-30 százalékkal több bérleti díjat kértek a tulajdonosok 2016-ban a fővárosi átlaghoz képest  – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a magánszemélyek által kiadásra meghirdetett több mint 100 ezer lakás bérleti díját vizsgálta meg. Ezzel szemben 2010-ben a belvárosi lakások albérletárai még csak 2-10 százalékkal voltak drágábbak a fővárosi átlagnál.

A budapesti átlagos havi bérleti díjakhoz képest az V. kerületi lakásokért kell a legnagyobb prémiumot fizetni, az átlaghoz képest jellemzően 25-30 százalékkal kérnek értük többet.

A konkrét bérleti díjakban a lakáshotelekhez kötődő prémium, más néven az Aibnb-hatás miatt egy 50 négyzetméteres V. kerületi lakásért havonta átlagosan 20 ezer forinttal kell többet fizetni a fővárosi átlagnál. Az I., VI., VII. és XIII. kerületi lakásoknál pedig 6-13 ezer forint a felár. A szakember szerint ezek jelentős különbségek, különösen, hogy folyamatosan emelkedő átlagokról van szó: egy 50 négyzetméteres lakást 2016-ban átlagosan 129 ezer forintért kínáltak bérlésre Budapesten. Ugyanakkor az árak értékelésekor figyelembe kell venni azt, hogy egyre jobban szegmentálódik a magyarországi és budapesti lakáspiac.

Az elemzés szerint a lakáshotelek elterjedése a turizmus felfutásával, valamint azzal magyarázható, hogy a lakást kiadók számára nagyobb bevétellel kecsegtet. Sok lakástulajdonos ugyanis a hosszú távú kiadás helyett a lakáshotelezést választotta az elmúlt 2-3 évben. “Miközben a kereslet folyamatosan emelkedett, sokan áttértek a rövid távú kiadásra. Ezért a hosszabb távra, például diákoknak szánt lakások bérleti díja a kínálat csökkenése miatt megnőtt” – mondta Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője. Ugyanakkor a lakáshotelek piacán a verseny is kiéleződött. “Azt látjuk, hogy nem minden ingatlan alkalmas a rövid távú lakáskiadásra, ezért vannak, akik már nem itt versenyeznek, és inkább újra a hosszú távú kiadást választották. Ez abból is látszik, hogy az idei albérletszezon augusztusi csúcsán duplájára nőtt a kínálat. Tavaly augusztushoz képest az oldalunkon 3 ezerről 6 ezerre emelkedett a magánszemélyek által hosszú távra kiadó lakások száma a fővárosban” – mondta az ingatlan.com szakértője.

A lakáshotelként történő hasznosítás elméletileg nagyobb bevételt eredményezhet a hosszú távú kiadásnál, de kockázatosabb, mivel nem garantált a kihasználtság. A budapesti lakáshoteleknél ez a mutató átlagosan 54 százalék, vagyis a rövid távra kiadó lakások átlagosan majdnem minden másnap üresen állnak” – mondta Balogh László. Ez azt jelenti, hogy a hosszú távú kiadásnál egy jó bérlővel biztos a bevétel, a lakáshoteleknél azonban ez kétséges lehet.

Az elemzés szerint a bérelt lakások piacán belül a lakáshotelek szegmense sokat fehéredett az elmúlt időszakban. “Budapesten október végén több mint 6300 lakáshotelben lehetett megszállni, és a szóban forgó lakások 75 százalékát a tulajdonosok be is jelentették az önkormányzatoknak, hogy szálláshelyként hasznosítják” – mondta Balogh László az önkormányzati nyilvántartások adataira hivatkozva.