Az idei első negyedévben 15 százalékkal nőtt a lakáspiaci forgalom, az élénkülést ugyanakkor nem kísérte a járvány előtti időszakban látott két számjegyű drágulás, a használt lakások piacán az áremelkedés 4,6 százalékos volt éves szinten. Az új lakások ára ennél jóval tempósabban, több mint 10 százalékkal nőtt.

“A legfrissebb hivatalos számok alátámasztják a kínálati piaci adatokból korábban kirajzolódó trendeket, miszerint a járványhatás miatti megtorpanás után élénkült a lakáspiaci forgalom, de ez nem párosult jelentős, a pandémia előtti években látott jelentős áremelkedéssel a használt lakások piacán. A mérsékeltebb, 5 százaléktól elmaradó éves árnövekedés azt mutatja, hogy a fizetőképes kereslet egyre nehezebben tudja tartani a lépést a drágulással. Ezt jelzi, hogy utóbbi hónapokban a korábbinál sokkal többen voltak azok az eladók, akik csökkentették az eredetileg meghirdetett eladási árat” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ezt alátámasztják az ingatlan.com eladási időre vonatkozó adatai is. A fővárosban az idén átlagosan 97 napra volt szükség egy-egy eladásához – szemben a tavalyi 92 napos átlaggal. A megyei jogú városokban idén ugyancsak 97 nap kellett egy-egy lakóingatlan értékesítéséhez, miközben 2020-ban ehhez még átlagosan 108 napra volt szükség. Öt éves viszonylatban viszont a budapesti eladások üteme sokkal jobban lassult, mint a többi nagyvárosban. A lakáspiaci felfutás a jövőben is leginkább a fővároson kívüli településeken várható.

Az új lakásoknál 10 százalék feletti volt a drágulás az idei első negyedévben. Az áradatok sokszor az építkezés kezdeti fázisában, azaz 1-2 évvel ezelőtt megkötött adásvételi szerződéseken alapulnak, és csak az átadások után jelennek meg a statisztikákban, ezért az új lakások vásárlóinak az utóbbi időszakban kibontakozó építőanyag-drágulás miatt fel kell készülniük arra, hogy a későbbiekben még jelentősebb áremelkedés lehet a piacon – hívta fel a szakértő.