Példa nélküli szárazságok várhatóak délnyugaton és a Központi-síkságon 2050 után, melyek tartósak is maradnak a globális felmelegedés miatt - derül ki egy, a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmányból. 

"A 21. század vége felé szinte minden év száraz lesz ahhoz képest, amit normálisnak gondolunk. Fel kell készülnünk egy sokkal szárazabb jövőre Észak-Amerika nyugati részén" - mondta Benjamin Cook, a NASA atmoszférakutatója, a tanulmány vezető szerzője. 

Több mint 80 százalék az esély arra, hogy az Egyesült Államok középső és nyugati területét 35 évig vagy hosszabb ideig tartó "megaszárazság" sújtja az évszázad során - fejtette ki Toby Ault, a Cornell Egyetem munkatársa, hozzátéve: délnyugaton a víz még értékesebbé válik, mint most. 

A "megaszárazság" olyan aszályos időszak, amely néhány év helyett évtizedekig tart. Az 1930-as évek Dust Bowl névre keresztelt időszaka, amelyet hatalmas porviharok jellemeztek, több mint 35 évig tartott Észak-Amerikában - emlékeztetett Ault. A kutatás a folyamatosan növekvő mértékű szén-dioxid-kibocsátáson és 17 különböző számítógépes modellen lefuttatott összetett szimulációkon alapult, ezek végeredménye jórészt megegyezett. 

Cook kifejtette: fák évgyűrűiből és egyéb adatokból arra lehet következtetni, hogy a délnyugati területeken és a Központi-síkságon az 1100-as és 1200-as években is jelentkezett évtizedekig tartó szárazság, de ezek természetes okokra, nem pedig a klímaváltozásra vezethetők vissza, mint a jövőben várható "megaszárazságok". 

A változás miatt délnyugaton kevesebb lesz az eső, de mindkét terület számára a legnagyobb problémát a hőség jelenti majd, amely növeli a párolgást és kiszárítja a termőtalajt. Az eredmény pedig ördögi kör: a levegő még szárazabb és még melegebb lesz - véli a kutató.