Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"a46a857d-1546-4d1c-b3c2-46fd4eb6c2bb","c_author":"Szabó Yvette","category":"360","description":"Elementáris erővel csaptak össze a napokban a magyar tudományos élet különböző képviselői a Magyar Tudományos Akadémiának és tagjainak a szerepéről. A tét százmilliárdokban is mérhető, de végső soron a tudományos kutatás szabadságáról vagy politikai függőségéről van szó.","shortLead":"Elementáris erővel csaptak össze a napokban a magyar tudományos élet különböző képviselői a Magyar Tudományos...","id":"20250417_mta-200-kozgyules-vagyon-ingatlanok-hun-ren-orban-viktor-schmidt-maria-freund-tamas-palinkas-jozsef","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a46a857d-1546-4d1c-b3c2-46fd4eb6c2bb.jpg","index":0,"item":"3dcd23de-9201-498d-9128-31abb29414dc","keywords":null,"link":"/360/20250417_mta-200-kozgyules-vagyon-ingatlanok-hun-ren-orban-viktor-schmidt-maria-freund-tamas-palinkas-jozsef","timestamp":"2025. április. 17. 06:30","title":"Kiújult vita az MTA-vagyonról: három patinás ingatlan kontra három év szabadságvesztés","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7abb1ca8-f63e-494b-b043-053642ad932c","c_author":"HVG","category":"sport","description":"A sportolók azért fordultak bírósághoz, mert nem kaptak jutalmat a 2022-es Világjátékokon nyújtott teljesítményükért.","shortLead":"A sportolók azért fordultak bírósághoz, mert nem kaptak jutalmat a 2022-es Világjátékokon nyújtott teljesítményükért.","id":"20250417_vilagjatekok-sportoloi-jutalom-jakabos-zsuzsanna-uszok-per-allam","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7abb1ca8-f63e-494b-b043-053642ad932c.jpg","index":0,"item":"b6785026-7410-45db-aeb6-f57156a623b1","keywords":null,"link":"/sport/20250417_vilagjatekok-sportoloi-jutalom-jakabos-zsuzsanna-uszok-per-allam","timestamp":"2025. április. 17. 08:59","title":"Pert nyert az állammal szemben Jakabos Zsuzsanna és hét másik úszó","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c78da024-3ee8-4a72-80ef-cef109adba58","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Célzott támadásokhoz is kihasználták azokat a biztonsági réseket, amelyek az Apple eszközeiben tátonganak. A jó hír, hogy néhány mozdulattal megszabadulhat tőlük. ","shortLead":"Célzott támadásokhoz is kihasználták azokat a biztonsági réseket, amelyek az Apple eszközeiben tátonganak. A jó hír...","id":"20250417_apple-iphone-ipad-macos-frissites-biztonsagi-hibak-javitas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c78da024-3ee8-4a72-80ef-cef109adba58.jpg","index":0,"item":"5340e5b8-de6d-4093-bfee-7f8c9d510b83","keywords":null,"link":"/tudomany/20250417_apple-iphone-ipad-macos-frissites-biztonsagi-hibak-javitas","timestamp":"2025. április. 17. 09:03","title":"Vészfrissítést adott ki az Apple, az iPhone mellett más eszközök is érintettek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a78ff653-240e-4e3a-9d95-6695d26ba228","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Bár a rendőrség korábban az Elf Bar birtoklását is illegálisnak nevezte a saját honlapján.","shortLead":"Bár a rendőrség korábban az Elf Bar birtoklását is illegálisnak nevezte a saját honlapján.","id":"20250416_elf-bar-rendor-orfk-jogsertes-tuntetes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a78ff653-240e-4e3a-9d95-6695d26ba228.jpg","index":0,"item":"db8cd54c-0725-4c79-98f1-4f419cb0cfb4","keywords":null,"link":"/itthon/20250416_elf-bar-rendor-orfk-jogsertes-tuntetes","timestamp":"2025. április. 16. 21:20","title":"Az ORFK szerint nem követett el jogsértést az Elf Bart szívó rendőr","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1b537cc0-8095-45be-b404-f1ae7acc096c","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"A sérültek között is több a gyerek.","shortLead":"A sérültek között is több a gyerek.","id":"20250417_ukrajna-haboru-orosz-drontamadas-dnyipro","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1b537cc0-8095-45be-b404-f1ae7acc096c.jpg","index":0,"item":"3467af35-9b25-43d4-90cb-2cd54d2d1098","keywords":null,"link":"/vilag/20250417_ukrajna-haboru-orosz-drontamadas-dnyipro","timestamp":"2025. április. 17. 11:24","title":"Három ember, köztük egy gyerek is meghalt az ukrajnai Dnyiprót ért orosz dróntámadásban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0fb3f47c-7395-4219-a22b-3a492772c4d1","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Gergely Éva annak a Doncsev Andrásnak a felesége, aki még a Habony-éra előtt Orbán beszédeit írta.","shortLead":"Gergely Éva annak a Doncsev Andrásnak a felesége, aki még a Habony-éra előtt Orbán beszédeit írta.","id":"20250417_tisza-sziget-gergely-eva-doncsev-andras-fidesz-orban-viktor","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0fb3f47c-7395-4219-a22b-3a492772c4d1.jpg","index":0,"item":"e406e7f7-4415-42ce-8f71-2233c6d94a8b","keywords":null,"link":"/itthon/20250417_tisza-sziget-gergely-eva-doncsev-andras-fidesz-orban-viktor","timestamp":"2025. április. 17. 15:34","title":"Tiszás aktivista lett a Barackfa-dal énekese, aki régen Orbán Viktor beszédei előtt lépett fel","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b33603df-4663-4d4f-b3fe-5bfca03becf3","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Az átlagkeresetek emelkedése 10 százalék alá lassult februárban, a reálkereset csak 3,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 455 ezer forint volt, a közepes nettó 371 ezer forint.","shortLead":"Az átlagkeresetek emelkedése 10 százalék alá lassult februárban, a reálkereset csak 3,5 százalékkal volt magasabb, mint...","id":"20250417_keresetek-atlagkereset-realkereset-inflacio-februar","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b33603df-4663-4d4f-b3fe-5bfca03becf3.jpg","index":0,"item":"f551090f-b85d-4432-9d9d-d492e58de2ff","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250417_keresetek-atlagkereset-realkereset-inflacio-februar","timestamp":"2025. április. 17. 08:30","title":"Beesett a keresetek emelkedése februárban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5636f792-3eda-4eac-8ff1-a65b3ede13cc","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Kilmar Ábrego Garciáról valamiért azt hitték, hogy terrorista. Kiderült, hogy az amerikaiak hibáztak, a férfi viszont börtönbe került – El Salvadorban, miután deportálták, visszaút pedig egyelőre nem látszik számára.","shortLead":"Kilmar Ábrego Garciáról valamiért azt hitték, hogy terrorista. Kiderült, hogy az amerikaiak hibáztak, a férfi viszont...","id":"20250418_el-salvador-trump-deportalas-demokrata-szenator","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5636f792-3eda-4eac-8ff1-a65b3ede13cc.jpg","index":0,"item":"45d4b9ce-1973-4442-95ac-ae3c6200701e","keywords":null,"link":"/vilag/20250418_el-salvador-trump-deportalas-demokrata-szenator","timestamp":"2025. április. 18. 11:44","title":"Tévedésből deportálta a Trump-kormány, most egy demokrata szenátor próbálta hazavinni a börtönből","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Ma már évtizedekkel meghosszabbítható a Parkinson-kórban szenvedők élete
szerző:
Stemler Miklós
Tetszett a cikk?
Bár a Parkinson-kórt kiváltó okok terén máig a sötétben tapogatózunk, a rettegett betegség kezelése terén több áttörés történt az elmúlt időszakban. Kudarcot vallott őssejtkísérletek kontra a betegek életét évtizedekkel meghosszabbító új eljárások.
Tipikusan a modern társadalom betegsége a mozgási nehézségekkel, kézremegéssel, súlyos görcsökkel, majd előrehaladott állapotában akár teljes mozgásképtelenséggel járó Parkinson-kór, hiszen a degeneratív idegrendszeri betegség elsősorban a lakosság egyre nagyobb részét kitevő hatvan éven felüli korosztályt érinti. Az elmúlt évtizedekben több, a betegségben szenvedő híresség – például Michel J. Fox színész, avagy a bokszlegenda Muhammad Ali – is sokat tett a kór megismertetésért, ám még így is rengeteg tévhit kering azzal kapcsolatban.
Nem minden Parkinson, ami annak látszik
A legfontosabb ezek közül talán az, hogy amit a laikusok, de nem egy esetben az orvosok is Parkinson-kórnak vélnek, az egyáltalán nem biztos, hogy valóban az – mondja Komoly Sámuel professzor, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója. Rengeteg olyan idegrendszeri betegség létezik, amelyek kísértetiesen hasonló tüneteket produkálnak, ezeket az orvostudomány összefoglaló néven parkinsonizmusoknak hívja. A félrediagnosztizálás pedig igen veszélyes, hiszen hiába egyeznek meg szinte teljes egészében a szimptómák, ezekben az esetekben a Parkinson-kór kezelése terén jól bevált gyógyszerek nem csak nem hatnak, hanem súlyosbítják a betegséget, és komoly pszichiátriai zavarokhoz vezethetnek.
A helyzeten segít, hogy a parkinsonizmusok 90 százaléka a „klasszikus”, ma már jól kezelhető Parkinson-kór eredménye. Ráadásul a felkészült neurológusok képesek kizárni az egyéb betegségeket, mivel a Parkinson-kór minden esetben aszimetrikus, azaz a tünetek az egyik oldalon jelennek meg, és fokozatosan terjednek át a beteg másik oldalára. Ezzel együtt is nem egy esetben éveket vesz igénybe a pontos diagnózis felállítása, teszi hozzá Komoly Sámuel, ami azt is jelenti, hogy addig sem indulhat meg a gyógyszeres kezelés. Ebből a szempontból nagy jelentőségű az pécsi kutatás, amely az agyi vaslerakódás és a degeneratív idegrendszeri betegségek közötti összefüggést vizsgálta nagy teljesítményű MR készülékek segítségével. Az eredmény egy olyan vizsgálati módszer lett, amely révén egy szkenneléssel meg lehet állapítani, hogy a beteg valódi Parkinson-kórban, vagy ahhoz csak kísértetiesen hasonlító parkinsonizmusban szenved-e.
A felismerés könnyebb, a kezelés nehéz
Az ehhez hasonló sikerek ellenére a nagy áttörés a mai napig várat magára a Parkinson-kór kezelése terén. Azzal már jó ideje tisztában vagyunk, hogy a betegségért egy jól körülhatárolható idegsejtcsoport, a dopamin előállításáért felelős „fekete mag” pusztulása a felelős, ám azt csak találgatják a kutatók, hogy miért is következik be mindez. A genetikai háttértől kezdve a környezeti hatásokon át egészen az életmódig sok mindent vizsgáltak már, ám végleges válasz még nincs erre a kérdésre.
Parkinson-kór belülnézetből: a vasérzékeny MRI technikával készült képen az egészséges, pirossal jelölt fekete mag, és a kékkel jelölt, a valódi Parkinson-kór okozta sejtpusztulás miatt a felére csökkent terület látható.
PTE
Egy érdekes összefüggésre mindenesetre rávilágít a PTE professzora: az adatokból jól látszik, hogy a betegség érzékelhetően gyakoribb a visszahúzódó, borúlátásra és depresszióra hajlamos személyiségek körében. Ennek oka nem ismert; az is lehetséges, hogy a mozgáskoordináción kívül az örömélményben és a jutalmazásban is szerepet játszó dopamin eleve kisebb mennyiségben termelődik az ilyen emberek agyában, és így a betegség is könnyebben alakulhat ki. A pszichológiai okoknál a laikusok számára jóval nyilvánvalóbb a fejsérülések és a Parkinson-kór kialakulása közötti összefüggés – a közelmúltban egy magyar kutatás világított rá arra, hogy az olyan enyhe fejsérülések, mint például egy kerékpáros-baleset is komoly következményekkel járhatnak.
A Parkinson-kór még nem a vég
Bár a kiváltó okok még nem ismertek, az a tény, hogy a Parkinson-kórt egy jól körülhatárolható agyi terület pusztulása okozza, megnyitja az utat a különböző terápiák előtt. A dopamin szinten tartását célzó gyógyszerek segítségével a betegeket már jó ideje öt-hat éven át tünetmentessé tudják tenni az orvosok, ám az előrehaladott sejtpusztulás óhatatlanul maga után vonja a tünetek újbóli súlyosbodását. Szerencsére két új terápia már ezen is segíthet.
Az egyik a mélyagyi stimuláció, amely révén az agyba ültetett mikroelektródák segítségével ingerlik az érintett agyterületeket, kiváltva a dopamint. (Ezt és hatását mutatja be az alábbi, angol nyelvű videó is.) A másik, világszerte újnak számító módszer pedig egy a cukorbetegek kezelése során használt inzulinpumpához hasonló eszköz, amely révén a hatóanyag közvetlenül a vékonybélbe juttatható el. Mindez azért fontos, magyarázza Komoly professzor, mert így a dopaminszint állandó marad, ami megakadályozza a betegek életét megrontó heves tünethullámzás kialakulását.
A Pécsen is alkalmazott új módszerek minden túlzás nélkül átalakítják a betegek életét, hiszen az adatok azt mutatják, hogy ezek révén a tünetmentes, avagy kevés tünettel járó időszak 10-15 évvel is kitolható. Mindez azért is óriási jelentőségű, mert a betegek jellemzően nem a Parkinson-kórba, hanem annak szövődményeibe halnak bele. Az egyre súlyosabb mozgásproblémákkal küzdő emberek rengeteg esetben elesnek, ágyhoz kötötté válnak, amely aztán a jellemzően idős, meggyengült szervezetű betegek esetében súlyos szövődményekhez (tüdőgyulladás, felfekvések stb.) vezet. Az új módszerek így nem csak az életminőséget javítják, hanem az életet is meghosszabbítják, hangsúlyozza a szakember.
Akár szerencsejáték-függőség is lehet a mellékhatás
Bár a gyógyszeres kezelések révén a betegek hosszú évekre tünetmentessé tehetőek, nem egyszer súlyos és bizarr mellékhatásokra kell felkészülni. Ezek oka a használt szerek mechanizmusában keresendő, ezek ugyanis olyan formában kompenzálják a csökkenő dopaminszintet, hogy érzékenyebbé teszik rá a sejtreceptorokat, magyarázza a Neurológiai Klinika igazgatója. Miután azonban a dopamin nem csupán a mozgáskoordinációért felel, hanem az örömélményért és a jutalmazáson keresztül a függőségekért is, a fokozott dopaminérzékenység váratlan következményekkel járhat, például durva függőségek megjelenésével.
A 70 éves korban hirtelen kialakuló kóros szexfüggőség jobb esetben csak kellemetlen, ám a szintén előforduló játékszenvedély akár azt is eredményezheti, hogy egy egész életen át félrerakosgatott megtakarítás kerül veszélybe. Ezek a furcsa esetek is jól mutatják, hogy mennyire érzékeny és bonyolult szerv az emberi agy, és milyen váratlan eredményekkel járhat a működésébe való beavatkozásunk.
Az őssejtterápia nem a Szent Grál
A sikerek ellenére a Parkinson-kutatás nem egy esetben vezetett súlyos kudarcokhoz is. Az egyik ezek közül a kísérleti őssejtterápia bukása volt, ami fontos tanulságokkal szolgál az őssejtektől csodát várók számára is – mondja Komoly Sámuel. Az Egyesült Államokban végzett kísérlet során elvetélt embriókból származó őssejteket ültettek be az önként jelentkezők agyába, és az első két évben a módszer sikeresnek is tűnt, miután az új idegsejtek pótolták az elpusztultak dopamintermelését.
Az első sokk akkor érte a kutatócsoportot, amikor azt tapasztalták, hogy a beültetett sejtek túlburjánzásnak indultak, a fokozott dopamintermelés kezelhetetlen túlmozgásokat okozott, nem egy esetben pedig rosszindulatú elváltozások keletkeztek, így a sejtcsoportokat meg kellett semmisíteni. Az új sejtekben ráadásul megjelent a Parkinson-kór jelenlétét kísérő, a sejtek pusztulását előrejelző fehérje is, azaz a kísérlet mindenképp kudarcot vallott. Mindez jól mutatja, hogy miért érdemes óvatosan kezelni a csodálatos gyógyulásokat eredményező őssejtterápiákról szóló híreket, és az ezt ajánló intézményeket: egy nem ellenőrzött körülmények között zajló ilyen beavatkozás súlyosabb következményekkel járhat, mint az eredeti betegség.
A mozgás is segít
Bár mivel a betegség kialakulásának hatásmechanizmusát nem ismerjük, és így azt megelőzni sem tudjuk, az életmódváltás itt is fontos lehet. Közismert összefüggés például, hogy a mozgás segít a tünetek enyhítésében, és lassítja a betegség súlyosbodását. Nem megerőltető dolgokra kell itt gondolni, mondja Komoly Sámuel, hiszen már a napi rendszeres séta is óriási segítség lehet.
A történet arra is rámutat, hogy a legjobb esetben is csak részsikereket érhetünk el, ha nem tudjuk visszafejteni a kezelt betegség kiváltó okát. Ezért is nagy jelentőségű a korábban már említett pécsi kutatás, hiszen amennyiben sikerülne igazolni a vasi agylerakódás és a sejtpusztulás közti összefüggést, úgy arra is lehetőség nyílna, hogy a vas eltávolítása révén teljesen tünetmentessé váljanak a betegek. Hasonló módszer már létezik, mondja Komoly Sámuel, hiszen a Parkinson-kórnál lényegesen ritkább, ám szintén nagyon súlyos tünetekkel járó, a réz lerakódása által okozott Wilson-kór esetében már gyógyszerekkel képesek vagyunk a réz eltávolítására az agyból. Egyelőre nem tudni, hogy a pécsi eredmények milyen további haszonnal járnak a rejtélyes betegség kezelése terén, ám az agykutatásban az elmúlt évtizedekben elért elképesztő eredmények legalábbis reményt adnak arra, hogy belátható időn belül megtalálhatjuk a Parkinson-kór nyitját.