szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem kutatója, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra a Thomson Reuters szerint, amely minden évben megpróbálja előre jelezni a Nobel-díjasokat. A díjazottak nevét október 5-től kezdődően hozzák nyilvánosságra, az elismeréseket mint minden évben, december 10-én adják át az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján.

A Thomson Reuters médiacsoport elemzői 2002 óta minden évben elkészítik előrejelzésüket annak alapján, hogy milyen gyakran idézik és használják fel újabb kutatások kiindulópontjaként egy-egy tudós publikációit és azt is figyelembe veszi, hogy az adott évben mely tudományterületek állnak a tudományos közösség érdeklődésének középpontjában.

2015-ös elemzésük alapján a fizikai Nobel-díjra Krausz Ferenc magyar fizikus együtt esélyes a kanadai Paul Corkummal az attoszekundumos fizikával, vagyis a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló fizikai kutatásaik alapján.

Az attoszekundumos fizikával jól vizsgálható az elektronok viselkedése, így hozzásegíthet a molekulák szerkezetváltozásainak értelmezéséhez. Az itt kapott eredmények révén új orvosi képalkotó eljárások születhetnek, és a molekuláris szerkezetváltozások jobb megértése a gyógyszerfejlesztésben is jelentős előrelépést hozhat. 

A fizikai Nobel-díjra további esélyesnek tartják még a Coloradói Egyetemen dolgozó Deborah Jint az ultrahideg gázok felfedezéséért és az Atlantai Műszaki Egyetem munkatársát, Zhong Lin Wangot az úgynevezett piezotronika felfedezéséért. 

A kémiai Nobel-díjra az esélyesek között van Emmanuelle Charpentier (Umeai Egyetem és Helmholtz Központ, Braunschweig) és Jennifer Doudna (Kaliforniai Egyetem) kutatópáros a Crispr-Cas9 biotechnológiai módszer kidolgozásáért, amely lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott, pontos szerkesztését. Esélyesnek tartják John B. Goodenough (Texasi Egyetem) és Stanley Whittingham (Binghamton Egyetem, USA) amerikai kutatókat a lítium-ion-elemekkel végzett kutatásaikért, valamint Carolyn Bertozzit (Stanford Egyetem, USA) a bioortogonális kémia kidolgozásához való hozzájárulásáért.

Az orvostudományi Nobel-díjra esélyes lehet Jeffrey Gordon (Washington Egyetem, St. Louis) az emberi bélflóra szerepének kutatásáért, Mori Kazutosi (Kiotói Egyetem) és Peter Walter (Kaliforniai Egyetem, San Francisco) a fehérjehajtogatás folyamatának felfedezéséért az eukarióta sejtek alkotójában, az endoplazmatikus retikulumban. A regulatórikus T-sejtek és az FOXP3 transzkripciós faktor feladatának feltérképezéséért lehet esélyes a tudományos elismerésre Alexander Rudensky (Memorial Sloan-Kettering Cancer Center, New York), Szakagucsi Simon (Oszakai Egyetem) és Ethan Shevach (National Institutes of Health, USA) alkotta kutatótrió. 

A Thomson Reuters eddigi előrejelzései meglehetősen pontosak voltak: az utóbbi tizenhárom évben kiosztott 52 tudományos Nobel-díjból 21-et eltalált.

A díjazottak nevét október 5-től kezdődően hozzák nyilvánosságra, az elismeréseket mint minden évben, december 10-én adják át az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján. A tudományos díjjal nyolcmillió svéd korona jár.

Éles szemű netezők szerint Tom Holland eljegyezhette Zendayát

Éles szemű netezők szerint Tom Holland eljegyezhette Zendayát

Hat évet kér az ügyészség az MSZP zuglói „erős embereire”, Horváth Csabára és Tóth Csabára

Hat évet kér az ügyészség az MSZP zuglói „erős embereire”, Horváth Csabára és Tóth Csabára

Magánrepülő Svájcba 15 millió forintért, szállás Párizsban 3,4 millióért – közzétették Nagy Márton utazásainak költségeit

Magánrepülő Svájcba 15 millió forintért, szállás Párizsban 3,4 millióért – közzétették Nagy Márton utazásainak költségeit

Meghalt a férfi, aki leugrott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér galériájáról

Meghalt a férfi, aki leugrott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér galériájáról