szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem kutatója, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra a Thomson Reuters szerint, amely minden évben megpróbálja előre jelezni a Nobel-díjasokat. A díjazottak nevét október 5-től kezdődően hozzák nyilvánosságra, az elismeréseket mint minden évben, december 10-én adják át az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján.

A Thomson Reuters médiacsoport elemzői 2002 óta minden évben elkészítik előrejelzésüket annak alapján, hogy milyen gyakran idézik és használják fel újabb kutatások kiindulópontjaként egy-egy tudós publikációit és azt is figyelembe veszi, hogy az adott évben mely tudományterületek állnak a tudományos közösség érdeklődésének középpontjában.

2015-ös elemzésük alapján a fizikai Nobel-díjra Krausz Ferenc magyar fizikus együtt esélyes a kanadai Paul Corkummal az attoszekundumos fizikával, vagyis a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló fizikai kutatásaik alapján.

Az attoszekundumos fizikával jól vizsgálható az elektronok viselkedése, így hozzásegíthet a molekulák szerkezetváltozásainak értelmezéséhez. Az itt kapott eredmények révén új orvosi képalkotó eljárások születhetnek, és a molekuláris szerkezetváltozások jobb megértése a gyógyszerfejlesztésben is jelentős előrelépést hozhat. 

A fizikai Nobel-díjra további esélyesnek tartják még a Coloradói Egyetemen dolgozó Deborah Jint az ultrahideg gázok felfedezéséért és az Atlantai Műszaki Egyetem munkatársát, Zhong Lin Wangot az úgynevezett piezotronika felfedezéséért. 

A kémiai Nobel-díjra az esélyesek között van Emmanuelle Charpentier (Umeai Egyetem és Helmholtz Központ, Braunschweig) és Jennifer Doudna (Kaliforniai Egyetem) kutatópáros a Crispr-Cas9 biotechnológiai módszer kidolgozásáért, amely lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott, pontos szerkesztését. Esélyesnek tartják John B. Goodenough (Texasi Egyetem) és Stanley Whittingham (Binghamton Egyetem, USA) amerikai kutatókat a lítium-ion-elemekkel végzett kutatásaikért, valamint Carolyn Bertozzit (Stanford Egyetem, USA) a bioortogonális kémia kidolgozásához való hozzájárulásáért.

Az orvostudományi Nobel-díjra esélyes lehet Jeffrey Gordon (Washington Egyetem, St. Louis) az emberi bélflóra szerepének kutatásáért, Mori Kazutosi (Kiotói Egyetem) és Peter Walter (Kaliforniai Egyetem, San Francisco) a fehérjehajtogatás folyamatának felfedezéséért az eukarióta sejtek alkotójában, az endoplazmatikus retikulumban. A regulatórikus T-sejtek és az FOXP3 transzkripciós faktor feladatának feltérképezéséért lehet esélyes a tudományos elismerésre Alexander Rudensky (Memorial Sloan-Kettering Cancer Center, New York), Szakagucsi Simon (Oszakai Egyetem) és Ethan Shevach (National Institutes of Health, USA) alkotta kutatótrió. 

A Thomson Reuters eddigi előrejelzései meglehetősen pontosak voltak: az utóbbi tizenhárom évben kiosztott 52 tudományos Nobel-díjból 21-et eltalált.

A díjazottak nevét október 5-től kezdődően hozzák nyilvánosságra, az elismeréseket mint minden évben, december 10-én adják át az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján. A tudományos díjjal nyolcmillió svéd korona jár.

Papíron nyereséges lett Gattyán pártja, de több mint félmilliárdot bukott rajta

Papíron nyereséges lett Gattyán pártja, de több mint félmilliárdot bukott rajta

Kudlik Júlia Antal Imréről: Olyan volt, mintha a bátyám lett volna

Kudlik Júlia Antal Imréről: Olyan volt, mintha a bátyám lett volna

Fekete-Győr üzent Navracsicsnak: „Most, hogy látod, mi következik, menteni próbálod az irhád. Elkéstél

Fekete-Győr üzent Navracsicsnak: „Most, hogy látod, mi következik, menteni próbálod az irhád. Elkéstél

„Amit én láttam, azt senkinek nem kívánom” – megszólalt a férje a nőnek, aki TikTok-élőben gyújtotta fel magát

„Amit én láttam, azt senkinek nem kívánom” – megszólalt a férje a nőnek, aki TikTok-élőben gyújtotta fel magát