Az űrügynökség által mozgóképpé szerkesztett felvétel tulajdonképp egy speciális fotósorozta a Napról. A nagyfelbontású képeket egy űrteleszkóp készítette, minden 12. másodpercből van egy fotó az ultraibolya fényskála tíz különböző hullámhosszán. A különböző hullámhosszok más-más hőmérsékletet jelenítenek meg. A felvételek együttes elemzése segítségével jobban megfigyelhetők a Nap viharai, a nepkitörések és a napszél kialakulása.

A napszél folyamatosan éri el a Földet is, a bolygó mágnesessége következtében eltéríti az elektromágneses töltéssel rendelkező részecskéket, így jelentősen enyhíti ennek hatását. Ellenkező esetben a napszél egyszerűen lesöpörné a Föld légkörét, élhetetlenné téve a bolygót. A napszél legszebben a sarkkörök közelében figyelhető meg a Földről, a sarki fény jelensége az elektromágneses töltésű részecskéknek köszönhető. Egy-egy erősebb elektromágneses vihar megzavarhatja a földi telekommunikációt, a műholdak működését, illetve veszélyeztetheti a repülést is a navigációs rendszerek zavara miatt.