Földesi-Szabó az ellene folyó eljárásban tagadta bűnösségét, majd amikor a Fővárosi Bíróság 2010. december 22-én kihirdetett első fokú ítéletében hétéves szabadságvesztéssel sújtotta, az elsőrendű vádlott még az ítélethirdetés közben ismeretlen helyre távozott a bíróság épületéből. Akkor elfogatóparancsot kellett kiadni ellene, és fél év múlva, 2011 májusában került ismét rendőrkézre, majd előzetes letartóztatásba.

Időközben az ügyészség elkezdte vizsgálni az Egymásért-ügy titkosszolgálati vonatkozásait is, és a sajtóban összefüggésbe hozták Földesi-Szabót azzal a nagy kémüggyel, amelyben a vádlottak padjára került Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere és a Nemzetbiztonsági Hivatal két egykori főigazgatója, Galambos Lajos és Laborc Sándor is. Idén áprilisban az Egymásért-ügy fellebbezések folytán megindított másodfokú büntetőperének zárt tárgyalásán Földesi-Szabó vallomást tett, majd enyhítették kényszerintézkedését, megszüntették előzetes letartóztatását, és helyette házi őrizetét rendelték el.

Szerdán a tábla tanácsvezető bírája ismét zárt tárgyalást rendelt el. Indoklása szerint az ügyészség bizonyítási indítványa alapján beszerzett okiratok minősített adatokat tartalmaznak, csakúgy, mint a Galambos Lajos és társai ügyében a nyomozó ügyészségtől érkezett anyagok, továbbá ha a nap folyamán sor kerül a perbeszédekre, azokban is felmerülhetnek államtitkot tartalmazó információk.

Az első fokú büntetőper adatai szerint a csempészés azzal valósult meg, hogy az Egymásért közhasznú alapítvány 2005-ben és 2006-ban közterhek megfizetése nélkül hozott az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert Ázsiából arra hivatkozva, hogy az adomány, ám a behozott árut értékesítették. Földesi-Szabó, a kuratórium elnöke pedig azzal követte el a sikkasztást, hogy eltulajdonította az alapítvány sok száz millió forintját.

Az elsőrendű vádlott egyik társa csempészet miatt öt év börtönt kapott, egy másikat három évre ítéltek, négy vádlottat felmentett a Fővárosi Bíróság a 2010 decemberében kihirdetett első fokú, nem jogerős ítéletében. Akkor a szóbeli indoklásban elhangzott, hogy egyes, "homályos, lebegtetett" információkkal ellentétben az első fokú bíróság rendelkezésére álló iratok szerint az ügynek nincs nemzetbiztonsági összefüggése. Kiderült az is, hogy Földesi-Szabó a büntetőperben korábban elmondta: megvannak a hiányzó százmilliók, de nem árulja el, hogy hol, mert még zár alá helyeznék a hatóságok, és különben is, a pénz kell az alapítvány működtetésére, illetve arra az esetre, ha más eljárásokban fizetésre köteleznék.

Az első fokú ítélet egyik vádlott vonatkozásában sem emelkedhetett jogerőre, mert az ügyész az elítélteknél súlyosításért, a felmentetteknél bűnösség megállapításáért és végrehajtandó börtön kiszabásáért, az elítélt vádlottak, illetve védőik pedig felmentésért fellebbeztek.

Földesi-Szabó az eljárás során többször kérte, hogy mentsék fel titoktartási kötelezettsége alól, hadd tehessen az addiginál teljesebb körben vallomást. Az Egymásért alapítvány kuratóriumában a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, Galambos Lajos és egy volt főosztályvezetője, Gyarmati György is helyet kapott.