A cigányság "totális metafora lett" számos negatív társadalmi jelenségre, például a munkanélküliségre vagy a képzettség alacsony színvonalára - mondta Szalai Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa a Magyar Szociológiai Társaság konferenciáján pénteken.

Mindig van lejjebb?

A Konfliktus és társadalmi innováció című, pénteken kezdődő háromnapos rendezvényen a szakértő a Wesley János Lelkészképző Főiskolán rámutatott: a társadalmi konfliktusok nagy részében jellemzően a romákat okolják a különböző problémákért.

A jelenség hátterében a középosztály alsó rétegének állandó "félelme, státuszbizonytalansága" áll, ennek a rétegnek pedig "elemi érdeke a cigányságra való mutogatás". Az "önbizalmában, társadalmi tudatában megrendült nagy tömeg" alatt a ranglétrán található még egy sikertelen réteg, amelyhez a szakmunkások és gyermekeik tartoznak. Ők is keresnek maguknak egy olyan réteget, akiknél jobbak, ezt pedig a romákban találják meg - jegyezte meg.

Szabó Ildikó, a Debreceni Egyetem tanára rámutatott: a múlt politikai legitimációt szolgáló újraértelmezésére minden korszakban lehet példát találni. Így lett az 1956-os forradalom és szabadságharcból a Kádár-rendszerben ellenforradalom. Ezzel együtt a jövőt is "rendre újra akarták építeni" az egyes politikai korszakokban.

Megemlítette, hogy mindig hatalmi célokat szolgált, hogy kiket számítottak a társadalomhoz tartozónak, és minden korszakban hangsúlyozták azt is, hogy kiket tartanak ellenségnek a társadalomban. Etnikai csoportok (például zsidó, roma, szlovák, román emberek), uralkodó rétegek, tőkések, a nagyhatalmak, vagy éppen az előző kormány is felbukkantak ellenségként.

Nyílik az olló

Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanára elmondta: a legfejlettebb és legfejletlenebb országcsoportok közötti gazdasági teljesítménybeli különbség jelenleg legalább húszszoros a technikai fejlődés következtében, az ipari forradalom előtt azonban mindössze kétszeres volt ez a mutató.

Kitért arra, hogy az innováció jellemzően a társadalmi ranglétrán felülről lefelé halad. Ez alól kivétel néhány egyszerű élelmiszer fogyasztási szokásának elterjedése, ezeket a szegények honosították meg egy-egy országban. Megfigyelhető az is, hogy a hegyvidékeken a civilizáció vívmányai nehezebben vagy egyáltalán nem terjednek el. Ezek a területek sokszor eljátsszák az "állam az államban" szerepét, és ellentétbe kerülnek az adott ország közigazgatásával.

Örkény Antal, az ELTE szociológia tanára előadásában kifejezésre juttatta: a társadalom morális alapjait meghatározza a bizalom. Hozzátette: az intézmények és egymás iránti bizalomhiányban szenved a magyar társadalom a rendszerváltás után, és 2002 óta az intézmények iránti bizalom folyamatosan csökken. A magasabb státuszú emberek viszont nagyobb bizalmat táplálnak az állami intézményrendszer iránt.

A bevándorlók a befogadó társadalomba való beilleszkedésük során tapasztalataik alapján egyre csökkenő bizalommal fordulnak az adott ország intézményrendszere iránt. Az ott élő diaszpóra iránt érzett magas mértékű bizalom azonban pótolhatja ezt a bizalomvesztést - tette hozzá.

Sántha Péterné, a főváros VIII. kerületének alpolgármestere köszöntő beszédében kiemelte: a szociológiának ki kell választani egyes területeket, amelyek vizsgálatának segítségével lehet javítani az élet minőségét. Mint mondta, a politikának fel kell használnia döntéseinél a szociológia kutatásainak eredményeit.