A véleményszabadság, illetve a becsületsértési, rágalmazási ügyek bírósági kezelése volt elsősorban a témája a Nyilvánosság Klub közgyűlésének. Megválasztották az egyesület új elnökségét is. A testülete tagjai: Babus Endre (HVG), Bolgár György (Klub Rádió), Emőd Pál (MTI), Halmai Gábor alkotmányjogász, Kenedi János történész-író, Murányi Gábor (HVG), Váradi Júlia (Magyar Rádió), Vásárhelyi Mária szociológus és Várhegyi Éva közgaszdász.
 
Halmai Gábor alkotmányjogász úgy értékelte, hogy  a véleménynyilvánítás jogterülete több kérdésben szabályozatlan, amit az is mutat, hogy a bíróságok többször hoznak egymással is ellentétes ítéleteket büntető-, illetve polgári ügyekben. A Nyilvánosság Klub tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy új döntéssel egyértelművé tegye a szabályozást. 
    
Fleck Zoltán jogkutató értékelése szerint a magyar politika ma "a gátlástalan hazugságokra épül, és a politikai harc eszközeként használja a bírósági ítéleteket". Szerint az lenne a legcélszerűbb döntés az Alkotmánybíróság részéről, ha új jogszabály kidolgozására kötelezné a törvényhozást. Álláspontja szerint akár az is lehet, hogy a közszereplők eseteit kiemelik a büntető törvénykönyvből és ők a polgári jog keretében próbálják orvosolni becsületi sérelmeiket.  

Vásárhelyi Mária szociológus úgy vélte, hogy eddigi tapasztalatai alapján baloldali, liberális értelmiséginek nem sok esélye van a Fővárosi Ítélőtábla egyetlen ilyen ügyekre szakosodott tanácsa előtt. Kiemelte a perét a Hír tévével, amelyet másodfokon elvesztett,  amikor azért perelte a televíziót, mert az azt állította, hogy nem készült el a történelemszakos hallgatók attitűdjét érintő felmérése. 

Babus Endre újságíró szerint visszarendeződés az 1970-es évekhez képest az is, hogy a bíróságok döntésétől függ, hogy kiadják-e a sajtónak a megszületett
ítéletek szövegét. 

Kenedi János történész elmondta, hogy valóra váltják a Nagy Imre Társaságban 1989-ben megfogalmazódott gondolatot és "meghallgató bizottságot" hoznak létre, ahol a múlt rendszer vezetői - saját akaratukból - beszélnek az akkori tényekről, illetve ezt kiterjesztik a III/III-as Főcsoportfőnökség tisztjeire, főtisztjeire is. 
 
Az önkéntesség mellett Kenedi János azt is hangsúlyozta, hogy semmilyen jogi szankció nem kísérné a meghallgatást.