Az őssejt-beültetés még kísérleti stádiumban van, és Magyarországon ez az első humán, azaz élő emberen végzett ilyen beavatkozás - tette hozzá a főigazgató. A beavatkozást egy idősebb nőbetegen végzeték el, akinek egy infarktus következtében elhalt szívizmának nagy része. Az eljárás technikailag ugyanolyan, mint egy rutin katéteres beavatkozás: a katétert az elhalt koszorúér-szakaszba juttatják és annak segítségével kerül az őssejt a sérült szívizomba - ismertette a szakember.

Az őssejtek "képességük szerint" át tudnak alakulni azzá a szövetté, ahova bejuttatják - mondta a főigazgató. Hozzátette: a kilökődés veszélye sem olyan nagy, mint például a szervtranszplantáltak esetében, hiszen az őssejt-beültetésnél a szervezet a saját sejtjeit kapja vissza. Az őssejtet a csontvelőből nyerik, és a hematológusok olyan készítményt állítanak elő, amelyben az őssejtek viszonylag nagy számban vannak jelen - mondta Offner Péter.

A főigazgató becslése szerint, ha sikeresek lesznek a kutatások, akkor 2-3 éven belül klinikai rutinnak számít majd az őssejt-beültetés. Arra a kérdésre, hogy növeli-e a páciens kórházban töltött napjai számát az, hogy őssejt-beültetést végeztek nála, a főigazgató elmondta, az eljárás technikai része ugyanúgy zajlik, mint egy rutin katéteres beavatkozás, tehát a beteg 2-3 nap múlva elhagyhatja a kórházat.