Az elsőfokú döntés szerint az újság megalapozatlanul állította, hogy az intézmény vezetői személyiségi jogi pereik révén több tízmillió forinttal rövidítették meg az adófizetőket, a rádiót érintő médiahatósági döntések kapcsán pedig valós tényeket abban a hamis színben tüntetett fel, mintha "a Magyar Rádiónak mint egésznek a működése törvénysértő lenne".

Ugyanakkor számos más, a felperesek által kifogásolt kitétel az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az értékelés és a vélemény kategóriájába tartozik. Ezért ezekben a vonatkozásokban a keresetet elutasította a Fővárosi Bíróság.

Az ÉS idén június 24-i számában megjelent, A jereváni rádió Budapesten című, Vásárhelyi Mária által jegyzett cikk miatt indított sajtó-helyreigazítási pert a közszolgálati rádió és akkori elnöke, Kondor Katalin. A felperesek álláspontja szerint valótlanul állította a kifogásolt cikkben Vásárhelyi Mária, hogy ellene az Orbán-kormány idején az MR és a Magyar Nemzet című lap a Miniszterelnöki Hivatal "hátszelével" folytatott "gyalázatos lejárató kampányt".

Kifogásolták a cikk azon kitételét is, hogy az intézmény vezetői az általuk indított személyiségi jogi perekkel "megrövidítették" az adófizetőket, s ezen eljárások költsége "több tízmillió forintos nagyságrendű lehet", továbbá azokat az állításokat is, amelyek az MR "törvénysértő működésére", illetve a "szégyenletes jogsértéssorozatra" vonatkoztak.

A cikk megírását megelőző három, egymást követő évben az Országgyűlés határozatban kimondta: az 1996-os, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénnyel összeegyeztethetetlen tevékenysége miatt nem fogadja el az intézmény beszámolóját - mondta Vásárhelyi Mária az ítélet kihirdetése után.

A Magyar Rádió eredetileg cikkének hét állítására kért helyreigazítást, de ebből három pontban a tárgyalásra visszavonta kérelmét. A négy fennmaradó pontban a bíróság két helyreigazítási kérelemnek részben helyt adott, kettőt pedig elutasított - tette hozzá Vásárhelyi.