A Magyar Turizmus Rt. minden hónapban górcső alá vesz egy-egy fontos küldő országot: a január a kínaiaké. Ez a hatalmas birodalom mind fontosabb gazdasági és turisztikai partnere lesz Magyarországnak. Kínának Közép-Kelet-Európában Magyarország a legnagyobb kereskedelmi partnere.

Ugyanakkor Kína egyik napról a másikra turisztikai nagyhatalommá válik: a mind fogadó, mind küldő területként jelentős ország 2004-ben a világ negyedik legkedveltebb desztinációja volt. A turisztikai kapcsolatok terén mérföldkő volt az az intézkedés, amellyel Magyarország felkerült az úgynevezett engedélyezett turisztikai célországok közé. 

A Turisztikai Világszervezet becslései szerint Kína - Németország, Japán és az Egyesült Államok után 100 millió kiutazással 2020-ra a világ negyedik legfontosabb küldő országa lesz. A kiutazó turizmus szempontjából Kína legfontosabb területei Peking, Sanghaj és Kanton térsége, ahonnan a tehetős utazók magas szintű szolgáltatásokat vesznek igénybe. 

Európát jellemzően 10-15 napos utazás keretében keresik fel. Az egy utazásra jutó költés megközelítőleg kétezer amerikai dollár értékű. Magyarország regionális együttműködése ezért kiemelkedően fontos Ausztriával és Németországgal - hangzott el az előadásokon - azért, hogy ezekbe az országokba irányuló kínai turizmusba is bekapcsolódhasson Magyarország.

A légi közlekedés a távolságok miatt kulcskérdés. Az Air China 2003-ban nyitotta meg budapesti képviseleti irodáját, amely a bécsi mellett a második a régióban. 2004. augusztus 2-án a Malév és a Hainan Airlines közös üzemeltetésével megindult a közvetlen járat Budapest és Peking között.

Jelenleg Budapesten kívül, a térségből csak Bécsnek, illetve heti egyszer Bukarestnek van közvetlen légi összeköttetése Kínával.  Ez - olvasható a turisztikai összefoglalóban - nem elégíti ki az igényeket, ami azt eredményezi, hogy az utazások olykor nyugat-európai átszállással történnek. Az anyag azt is hangsúlyozza, hogy a "létező Budapest-Peking légijárat támogatása, fenntartása kiemelt magyar érdek."