A Fidesz kampány- központjában a Fidesz nyert, aztán mégsem

Rezignált, választási központból kirekesztett szurkolók, visszafogott nyilatkozatok, kevés lobogó és sok narancssárga – a választások éjszakája Újpesten. "Merre kell menni?" - kérdi egy aktatáskás fiatalember a metrófeljáróban, aztán arra a következtetésre jut, hogy valószínűleg "a zászlókat" kell keresni. És igaza van. Közel ezren posztolnak a helyszínen, akik főként a Hír Tv-t nézhetik a számukra felállított kivetítőn. Amikor MSZP-s vagy SZDSZ-es politikus jelenik meg, fújolnak, mint a diák, aki jól megtanulta a leckét. Szijjártó Péter vagy Rogán Antal arcéle pedig visszafogott zászlólengetésre ösztönzi őket. Közben Csókay András agysebész azt fejtegeti baráti körének, hogy mi lett volna, ha Jézus a Dohány utcába születik. (A kérdés persze adott: ki merné az agyát rábízni erre a férfire?)

A jobboldali csatorna nyolc körül még igyekszik fokozni a hangulatot néhány, a választási csalás ígéretét hordozó lakossági bejelentés felidézésével, és a Fidesz-szóvivő is kampánycsend-sértést ismételget, de aztán elcsitul. "Én már Medgyessynek is cirokseprűt akartam küldeni, hogy kisöpörjem a Parlementből" - meséli egy középkorú asszony, aki később sztorizgatni is kezd édesapjáról: Rákosi testőre volt, egyszer még balesetet is szenvedett, mert azt hitték az ő kocsijában ül a vezér. "Én nem is kaptam MSZP-s sms-t" - mondja egy fiatal mögöttem már-már sértett hangon. Minden fideszes jóhírt kötelező hangoskodással fogadnak, de egyre jönnek a budapesti eredmények, a kivetítők pedig valósággal a drukkerek arcába tolják a megrendítő tényt: vezet az MSZP, bejutó az SZDSZ, utóbbit Grosics Gyula csak tetves bandának nevezi (lásd videó). A hívek ettől kezdve új célpontot szuggerálnak, a "sereghajtó" MDF-nek kezdenek szorítani, s lám, mégis hoz sikert a vasárnap este: Dávid Ibolya pártja átlépi a parlamenti küszöböt. Ennél már csak Orbán Viktor vígasztaló szavai hiányoznak jobban, ő azonban csak fél tizenkettő után lép a hívek elé, mikor már azok kénytelen végignézni az MSZP eufóriáját.

„Előre iszik a medve bőrére” – mondja az eksztatikus Gyurcsány-beszédet rezzenéstelen arccal végighallgató Pokorni. Az SZDSZ bejutásáról nyilatkozó Kuncze húsz másodpercet kap a kivetítőn, de azt sem hallani, mert hörög a tömeg. A sajtónak és pártmunkásoknak berendezett csarnokban visszafogott a hangulat, de a pulpitusra lépő pártelnököt azért hangosan fogadják. Orbán – barátok közt – felszabadultabb, mint a sokat emlegetett tévévitákon, de mozgósításnál többet nem ígér: a Várban holnap! Nyoma sincs a négy évvel ezelőtti hitnek és bizakodásnak. Összeölelkező párok, csendes mosoly, a „bármi megtörténhet” édes-keserű, gyomorszorító érzésével távozó emberek.