A Freedom House éves jelentéseiben három kategóriába sorolja a világ országait aszerint, hogy a sajtó helyzetét szabadnak, részben szabadnak vagy nem szabadnak ítéli meg. A Freedom House a jogi hátteret, a politikai befolyásolás és a gazdasági nyomás lehetőségeit pontokban mérlegeli: e szerint 0-30 pont között minősül szabadnak, 31-60 pont között részben szabadnak, 61-100 pont között nem szabadnak a sajtó. Magyarország pontjainak száma 21, amely a jogi környezet 5, a politikai befolyásolás 8 és a gazdasági nyomás 8 pontjának az összege.

A jelentés megállapítja, hogy erőfeszítések történnek az 1996-os médiatörvény felváltására. A közszolgálati rádió új elnökének a kinevezésével kapcsolatos válság is csak aláhúzta az új törvényi szabályozás szükségességét a közszolgálati média politikamentessé tétele és a ORTT működésének a javítása végett, hogy a közérdekre ne vetülhessen a pártpolitika árnyéka.

A jelentésben olvasható továbbá, hogy a magyar büntetőjogban bűncselekménynek minősül a rágalmazás. Az újságíró nemcsak saját szavaiért tartozik felelősséggel, hanem mások állításának a közléséért is. Az újságírók ellen kezdeményezett bírósági ügyek változatlanul nagy száma aggodalmat váltott ki 2005-ben a jelentés megállapítása szerint. A HVG egyik újságírója, Rádi Antónia ellen eljárás indult, mivel értesüléseket közölt feltételezett maffiózók és állami tisztségviselők kapcsolatairól, a vádak részleteit azonban nem lehet megtudni, mivel a vádiratot titkosították.

Török László, a Magyar Nemzet újságírója felfüggesztett ítéletet kapott rágalmazásért, mivel idézte, amit az ellenzéki Fidesz egyik vezető politikusa mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről 2003-ban. Csík Rita, a Népszava újságírója ellen államtitoksértés miatt indított per az alsó fokú bíróságon felmentéssel végződött ugyan, de az ügyész megfellebbezte a döntést. Tavaly a legfelső bíróság megsemmisítette Bencsik Andrásra, a Demokrata című hetilap főszerkesztőjére rágalmazásért kiszabott tíz hónapos felfüggesztett börtönbüntetést - áll a jelentésben.

A Freedom House megemlíti, hogy a sajtót a magáncégek uralják, és nagyarányú a külföldi befektetők érdekeltsége mind az országos, mind a helyi lapokban. A sajtó szabadon működik, bár világosan tükrözi az országos politika megosztottságát.

A jelentés a sajtószabadság nemzetközi helyzetéről szólva megállapítja, hogy számos afrikai és ázsiai országban visszaesést tapasztalt. A sajtószabadság helyzete a legnagyobb mértékben az ázsiai Kelet-Timorban, Nepálban, a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön, az afrikai Ugandában, Botswanában és Etiópiában, valamint két szovjet utódállamban, Oroszországban és Üzbegisztánban romlott.

A jelentés a vizsgált 194 ország közül 73-at sorolt a szabad, 54-et a részben szabad sajtóval rendelkező országok közé, míg 67-ben a szervezet szerint a sajtó nem szabad.

A ranglista élén Finnország és Izland áll 9-9 ponttal. Az Egyesült Államok minősítése 16 pont. A kelet-európai országok közül Észtország, Lettország és Csehország osztályzata 20, Magyarországé és Lengyelországé pedig 21 pont, annyi, mint Ausztriáé, Franciaországé és Spanyolországé. Bulgária 34, Szerbia és Montenegro 40, Románia 44, Ukrajna 53 ponttal a részlegesen szabad kategóriába tartozik a sajtószabadság tekintetében, de ide sorolta a Freedom House 35 ponttal Olaszországot is (egyedüli EU-tagként), Silvio Berlusconi kormányfő médiabirodalmának meghatározó befolyása miatt.  Oroszországot 2002-ben fokozták le a nem szabad kategóriába és a hanyatlás azóta is folytatódott a Freedom House szerint, amely a múlt évre 72 pontra minősítette. Fehéroroszország pontszáma 88, Üzbegisztáné 90. A sereghajtó Burma, Kuba, Líbia és Türkmenisztán egyaránt 96 pontos, a vizsgált 194 ország listáját Észak-Korea zárja 97 ponttal.