Valamennyi emléktáblát november 3-án, a Fiumei úti Sírkert 21-es parcelláját —a forradalom és szabadságharc áldozatainak nyughelyét — övező fasornál avatják föl, központi ünnepség keretében - mondta dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkára. Az avatásra az V. Országos Kegyeleti Konferencia záróakkordjaként kerül sor, amelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és a konferencia fővédnöke mond beszédet.

„Tizenhat évig kellett várni rá, hogy arról az 1621 emberről, aki október 23. és november 10. között a pesti harcokban életét áldozta, méltóképpen megemlékezzünk” - mondta Kiss Tamás, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének alelnöke.

A fővárosi halotti anyakönyvi bejegyzések alapján azonosították az 1621 áldozatot, akik valamilyen lőtt sebbe haltak bele. A nevükön kívül születési idejükre, haláluk időpontjára és foglalkozásukra is fény derült. Ezek az adatok szerepelnek majd a budapesti sírkertekben elhelyezett emléktáblákon is. Nem minden hősi halott nyughelye ismert, hiszen előfordult, hogy a hozzátartozók 25 év letelte után nem váltották meg újra a sírhelyet, vagy arra rátemettek - ismertette Kiss Tamás a kutatás nehézségeit.

„Az anyakönyvi adatok és a temetői nyilvántartás összevetése után kiderült, hogy közel négyszáz áldozat nyughelye ismeretlen - mondta Kiss Tamás. Az ő nevük is fölkerül egy táblára: „Az 1956-os forradalom és szabadságharc ismeretlen helyen nyugvó hősi halottai és áldozatai emlékére” felirat alá.  

Az 57 darab 150X90 cm-es gránit lap legtöbbjére „Az 1956-os forradalom és szabadságharc itt nyugvó hősi halottai és áldozatai emlékére” feliratot vésik. A táblákon feltüntetett 1621 név nem tekinthető végleges listának, így a továbbiakban minden hősi halott neve felkerülhet ezekre, aki bizonyítottan az 1956-os fővárosi harcokban esett el. 

Az emléktáblák kivitelezésére a bizottság közel húszmillió forintot kapott a Miniszterelnöki Hivataltól. A táblákon szereplő névsort aszerint állították össze, hogy az elhunytat melyik fővárosi sírkertben temették el eredetileg - tette hozzá Kiss Tamás.  

Az 1999-ben alakult Nemzeti Kegyeleti Bizottság, ma már Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság feladatköre nemrégiben kibővült. „Mi leszünk azok, akik arra hivatottak, hogy az Országgyűlés elé terjesszék a javaslatokat, amelyek azokra az emlékhelyekre vonatkoznak — Magyarországon és a határokon túl —, amelyek történelmi nagyságuk miatt méltónak bizonyulnak arra, hogy nemzeti emlékhellyé nyilvánítsák” - mondta dr. Fogarasi Katalin.