szerző:
hvg.hu

Egy Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban készített felmérés eredményei szerint a legnagyobb arányban magyarok, legkevésbé pedig a csehek vannak tisztában az alapvető jogokkal. A GfK Csoport kutatása alapján a legalapvetőbb emberi jognak mindhárom országban a „szabad véleménynyilvánításhoz való jog” számít.

A felmérésről
A GfK Csoport 2006. április-májusában három kelet-közép-európai országban végzett reprezentatív felmérést az Európai Tanács által 2003-ban felállított Alapvető Jogok Ügynökségének megbízásából, melyet a Nemzetközi Kapcsolatok Központ irányított és az Európai Bizottság, valamint a Konrad Adenauer Alapítvány támogatott.
A kutatás elsődleges célja annak felmérése volt, hogy Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország állampolgárai mennyire ismerik  az alapvető jogokat.

Az eredmények szerint a lengyel megkérdezettek 19 százaléka egyetlen alapvető emberi jogot sem tudott megnevezni – a csehek körében ez az arány alacsonyabb, 14 százalék. A magyarok körében ellenben az alapvető jogokkal viszonylag sokan tisztában vannak.

A felmérésben szereplő három országban legtöbben a „szabad véleménynyilvánításhoz való jog”-ot említették: Lengyelországban 46 százalék, Csehországban 49 százalék, Magyarországon pedig a megkérdezettek 44 százaléka.

A lengyelek hasonló arányban tudták megnevezni “az élethez és emberi méltósághoz való jogot, az ember tiszteletben tartását” (35 százalék), továbbá a „gondolati, vallási és lelkiismereti szabadsághoz való jogot” (26 százalék).

Alapvető jogok említésekor a cseh válaszadók legnagyobb része is a „szabad véleménynyilvánítás jogára” asszociált. Második helyen – a lengyelországi adatokhoz hasonlóan – “az élethez és emberi méltósághoz való jog, az ember tiszteletben tartása” végzett (19 százalék). A harmadik legtöbb válaszadó által említett ilyen jog pedig „a választás és a választhatóság joga” (17 százalék).

A cseh és lengyel megkérdezettektől eltérően, háromból egy magyar a “választás és választhatóság” jogát, valamint a “magántulajdonhoz való jogot” említette a három országban legismertebb „szabad véleménynyilvánítás” és „az élethez és emberi méltósághoz való jog” után. Mindhárom országban a “magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot (levelezés, telefonok)” említették a legkevesebben.

Nem bírjuk a korlátozást

Az alapvető jogok rendkívüli állapot esetén történő korlátozásával szemben mindhárom ország megkérdezettjei egyaránt elutasítóak voltak, ennek az elutasításnak a mértéke azonban jelentős különbségeket mutat az egyes országokban. Leghajlíthatatlanabbnak a magyarok tűnnek, hiszen arra a kérdésre, miszerint „egyetért-e Ön azzal, hogy rendkívüli állapot esetén (pl. ha Magyarország biztonsága veszélyben lenne) az alapvető jogok közül bármelyiket ideiglenesen korlátozzák?” a magyarok a 14 alapvető jog közül 11 esetében is 60 százalékot meghaladó mértékben nyilatkozták, hogy egyáltalán nem értenek egyet annak korlátozásával rendkívüli állapot esetén.

Rendkívüli állapot esetén a csehek alig kisebb arányban negatívak az ilyen jellegű átmeneti korlátozásokkal szemben: a megkérdezettek mintegy fele jelezte az idézett jogok közel felénél, hogy egyáltalán nem ért egyet a korlátozásokkal.

Lengyelországban – a másik két országhoz képest – lényegesen kevésbé szélsőséges a megkérdezettek érzelmei. A lengyelek kevésbé elutasítók az alapvető jogok átmeneti korlátozásával szemben és a 14 idézett alapvető jog egyike esetében sem haladta meg az 50 százalékot azoknak az aránya, akik nem támogatják az ilyen jellegű korlátozásokat. A lengyel válaszadók általában a „az élethez és emberi méltósághoz való jog” korlátozását (49 százalék) és „a kínzás és a kegyetlen bánásmód tilalma” enyhítését (49 százalék) utasítják el egyértelműen. Ugyanakkor „a sztrájkhoz való jog” és a „gyülekezési jog és szervezetek létrehozásának joga” átmeneti korlátozását kevésbé ellenzik – a sztrájkjog korlátozásával 22 százalék, a gyülekezési jog korlátozásával pedig a megkérdezettek 26 százaléka nem ért egyet.

A csehek 66 százaléka és a magyarok 60 százaléka tartja szükségszerűnek egy, az alapvető jogok betartását figyelő intézmény létrehozását. E kérdés kapcsán a lengyelországi adatok megint csak eltérnek a másik két országban jegyzett adatoktól: a lengyeleknek csupán 39 százaléka tartja szükségesnek egy ilyen intézmény felállítását hazájában.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hét nap

JOGSÉRTŐ MAGYARORSZÁG

Több új jogsértési eljárást indított az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen a múlt héten.

hvg.hu Itthon

Helsinki Bizottság: jogszerű volt a rendőri fellépés

Az egy hónappal ezelőttihez képest a rendőrök tegnap szakszerűbben jártak el. Ezzel együtt voltak rendőri jogsértések, amelyeket parlamenti vizsgálóbizottság, ügyészségi és rendőri vizsgálat megnyugtatóan és teljes körűen aligha tárhat fel. Meg kell teremteni a rendőrség civil felügyeletét – állítja Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke.

Iratokat foglaltak le a balatonföldvári önkormányzatnál

Iratokat foglaltak le a balatonföldvári önkormányzatnál

Az Emmi ígéri: a fogászatok idén is megkapják az ígért támogatást

Az Emmi ígéri: a fogászatok idén is megkapják az ígért támogatást

Pár perc alatt tízezer dollárt keresett Hosszú Katinka és Késely Ajna

Pár perc alatt tízezer dollárt keresett Hosszú Katinka és Késely Ajna

Hőkamerával, drónnal és radarral is védik a magyar határt

Hőkamerával, drónnal és radarral is védik a magyar határt

Exkluzív: beültünk a legendás Ford GT40-be, amit nemrég a mozikban is láthattunk

Exkluzív: beültünk a legendás Ford GT40-be, amit nemrég a mozikban is láthattunk

Csillagot vesztett Paul Bocuse legendás étterme

Csillagot vesztett Paul Bocuse legendás étterme