A Magyar Nemzet csütörtöki számában olyan írás jelent meg, amely szerint az IRM jogászai körében "komolyan felvetődött, hogy megszüntetik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést".
 
A magyar tudományos közéletben azért vetődött fel ez a kérdés, mert számos civil szervezet a tárcához fordult, azt sérelmezve, hogy az Európai Jogok Emberi Egyezményének III. cikkét sérti az embertelen bánásmód, illetve kínzás. A tényleges életfogytiglan pedig embertelen bánásmódnak számít - mondta Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) államtitkára, aki hozzátette, az Alkotmánybíróság (Ab) előtt tehát van ennek eltörlésével kapcsolatos beadvány - fűzte hozzá.
 
Kondorosi Ferenc a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés megszüntetése melletti érveket felsorolva kifejtette: az emberi személyiség 15-20 év letöltött börtönbüntetés után szétesik. Pszichológusok, pszichiáterek, szociológusok, kriminológusok szerint ennyi év után már nem indokolt börtönben tartani az elítéltet. Kérdéses továbbá az is, milyen hatást gyakorol a börtön a szabadságvesztésre ítélt rabokra. Hozzátette azt is, hogy az európai országokban is 15 év a legmagasabb büntetőtétel.
 
Ugyanakkor hangsúlyozta: vannak olyan bűncselekmények - a különösen kegyetlen módon, vagy aljas indokból elkövetett emberölési esetek - , amelyeket követően nincs esély arra, hogy az elítélt a szabad életben értékes életet tudjon élni, értékes munkát tudjon végezni. Ezekben az esetekben az egyetlen hatásos büntetés a tényleges életfogytiglanra ítélés.
 
Beszámolt arról is, hogy a büntetőjog megújításával kapcsolatban szakmai vitákat fognak kezdeményezni a Magyar Tudományos Akadémián, a jogtudományi karokon tartott fórumokon, valamint a Magyar Jogászegylet téli rendezvényein.
 
Az államtitkár kiemelte, hogy szükség van a büntetőjog megújítására, mivel a jelenleg hatályos törvényeket 1978-ban fogadták el. A jogszabályokat ugyan többször módosították már azóta, de a Büntető Törvénykönyv esetében folyamatos kodifikációra van szükség.