Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek alelnöke hozzászólásában a panaszok tételes kivizsgálását kérte, ezt az igényét támogatta a szakszervezeti és a munkáltatói oldal egyaránt. A tájékoztatók alapján úgy véli, javítani kellene az APEH járulékbefizetésekről szóló adatszolgáltatását, az alapoknak történő pénzátutalás ütemességét. Nincs például válasz arra, hogy a járulékbevételek miért nem követték a múlt évben a bruttó keresetek növekedését. Az APEH túl gyorsan tudomásul veszi például a járulékok behajthatatlanságát, ezen is változtatni kellene - vetette fel. A Pénzügyminisztérium a kérése ellenére nem adott tájékoztatást minderről például a nyugdíjbiztosítást ellenőrző testületnek. 

Nehezményezte azt is, hogy például az egészségbiztosítási alapot ellenőrző testületet a járulékbefizetések alakulásáról kérése ellenére sem tájékoztatta a Pénzügyminisztérium. Az APEH havonkénti és év végi adatközlése között pedig 140 milliárd forintos az eltérés, erre szintén nem adott magyarázatot a Pénzügyminisztérium.  Kifogásolta azt is, hogy az egészségügyi tárca alapvető
fontosságú törvények tervezeteit nem ismertette az ellenőrző testülettel. 
   
Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: a kifogásoltakról tájékoztatja majd a társtárcák illetékes vezetőit, kérve őket a kapcsolat javítására.  Megszervezi azt is, hogy a nyugdíjreform, illetve az egészségügy átalakításának témakörei mielőbb az OÉT elé kerüljenek. Az egészségbiztosítási ellenőrző testület átalakításával kapcsolatban ismertette, hogy egy tényleges biztosítási felügyeletet kívánnak létrehozni. Az új testületbe két képviselőt küld majd az egészségügyi, két képviselőt a pénzügyi tárca, két képviselőt delegálhat az OÉT, illetve egy delegáltja lesz a betegjogi és más képviseleteknek. 
   
Az új testülettel kapcsolatos OÉT-véleményeket kész tolmácsolni az Egészségügyi Minisztérium felé. 
Az OÉT pénteken tájékoztatót hallgatott meg a kis- és közepes vállalkozások fejlesztési koncepciójáról is. Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára a szakszervezeti felvetésre reagálva elmondta: tárcájuk nem közvetlenül, hanem a versenyképesség javításával kívánja bővíteni a foglalkoztatást a kis- és közepes vállalkozásoknál. Ilyen hatása lehet például, ha többen használnak a kis cégek között is számítástechnikát, jobban kihasználják az innováció nyújtotta előnyöket. Fontosnak nevezte, hogy ebből a vállalati körből is minél több vállalkozó vegyen részt idegen
nyelvi, számítástechnikai, illetve a vállalkozási ismeretekre vonatkozó képzéseken. Az Európai Unió támogatásával több lehetőség lesz erre, csak jelentkezni kell. 
   
Érthetőnek nevezte, hogy a munkáltatói érdekképviseletek elégedetlenek a vállalkozások bankképességével. Magyarországon  ez 22 százalékos arány, míg a fejlett országokban több mint 80
százalék. Egyed Géza ugyanakkor megjegyezte: a magyarországi 600 ezer mikrovállalkozás közül igen sok a névleges cég, s körülbelül 200 ezer azok száma, amelyek tényleges vállalkozások. Ehhez képest a körülbelül 150 ezer bankképes vállalkozás nem rossz arány. A bankképesség javítását olyan eszközökkel kívánják elérni, amely a lehetőséget adja meg a hitelfelvételre. Ilyen a hitelgarancia intézménye. A kockázat 80 százalékát átvállalva így hitelképessé válnak a kisvállalkozások.