Az NRC Piackutató immár több mint egy éve méri fel az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. Az év végi optimistább hangulatot követően 2007 elejére ismét visszaesett a hvg.hu Nethanguéat index értéke – március végén azonban 4 pontos emelkedést követően újra elérte a decemberi szintet: jelenleg 31 ponton áll. A legutóbbi felmérés március utolsó napjaiban, még az SZDSZ-ben történt elnökválasztást és az egészségügyi miniszter április eleji lemondását megelőzően zajlott.

A NetHangulat index még júniusban, a megszorító intézkedések bejelentése után zuhant 30 pont alá, és azóta egy igen szűk (25-31 közötti) intervallumban mozog – az aktuális belpolitikai események vagy az emberek hangulatát hagyományosan befolyásoló tényezők csak kisebb ingadozást okoztak az index értékében. Az index márciusban sem tudott kitörni ebből a tartományból, de a mostani 31-es értéket tavaly május óta csak két alkalommal sikerült elérnie, meghaladnia pedig egyetlen hónapban sem.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés korábbi hónapokkal megegyező módon novemberben is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyékében borúlátó hangulat jellemezte. Az index eddigi maximumát az országgyűlési választások idején érte el, minimumát pedig a gazdasági megszorító csomag részleteinek napvilágra kerülésekor. A márciusi emelkedés mögött az áll, hogy az elmúlt egy hónapban jelentősen, 18-ról 23 százalékra nőtt az optimisták aránya. Ugyanakkor még mindig azok vannak túlsúlyban, akik szerint Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok – az internetezők 70 százaléka vélekedik így.

Az optimizmus növekedése – vagy helyesebben inkább: a pesszimizmus mérséklődése – ezúttal az összes társadalmi csoportban megfigyelhető. Mind a férfiak, mind a nők körében, és minden életkori csoportban nőtt az index értéke – ugyanakkor továbbra is igaz, hogy a férfiak (33 pont) optimistábbak, mint a nők (27 pont), és hogy az 50 felettiek körében az átlagosnál lényegesen magasabb az index értéke (40 pont).

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország jelenlegi helyzetére vonatkozó index 2 pontot nőtt az előző hónaphoz képest, igaz, ez a mostani növekedés sem változtat azon a megállapításon, hogy az internetezők szeptember óta nagyjából ugyanolyannak látják az ország helyzetét. Az ország helyzetére vonatkozó mérőszám, csakúgy, mint a főindex, augusztusban érte el mélypontját, ám míg utóbbi azóta is csak átmeneti időszakokra tudott elmozdulni a minimumérték közeléből, az ország helyzetét jelző index már szeptemberben jelentősen nőtt, és azóta sem marad el jelentősen a megszorítások előtti értékektől. Mindez arra utal, hogy bár az internetezők jellemzően úgy érzik, általában véve rossz irányba mennek a dolgok, a konkrét tényezőket illetően egyelőre nincsenek sokkal rosszabb véleménnyel, mint egy évvel ezelőtt.

Az internetezők most először nem az ország általános gazdasági állapotát, hanem az egészségügy helyzetét ítélik a legrosszabbnak – leginkább elfogadhatónak ezúttal is a demokrácia működését látják, bár az egyes szempontok megítélése között már közel sincs olyan nagy különbség, mint korábban.

A jelenlegi helyzetet mérő indexszel párhuzamosan ugyancsak 2 pontot emelkedett az ország egy évvel későbbi helyzetére vonatkozó mérőszám is. Az internetezők tehát nem csak jobbnak érzik az ország helyzetét, mint egy hónappal korábban, hanem továbbra is bíznak abban, hogy egy éven belül érezhető pozitív változások következnek be. Leginkább épp a két legproblémásabbnak ítélt területen, a gazdasági helyzetet és az egészségügyet illetően várnak számottevő javulást.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Az egyén jelenlegi helyzetét mutató index értéke az elmúlt 12 hónapban nem változott jelentős mértékben: minden hónapban elérte az 50 pontot. Az eddigi legalacsonyabb szintet augusztusban mértük, márciusban az index értéke ennél valamivel magasabb: 51 pont.

Az internetezők saját személyes helyzetükre vonatkozó várakozásai ugyanakkor jobbak, mint az elmúlt néhány hónapban: márciusban ennek az indexnek az értéke 54 pontra nőtt. Úgy tűnik tehát, hogy az ország helyzetében észlelt pozitív változásokat saját személyes életükben még nem érzékelik, ugyanakkor úgy vélik, a pozitív hatások rövidtávon számukra is érezhetővé válnak. A két index különbsége abból adódik, hogy a netpolgárok számítanak arra, hogy egy év múlva jobb anyagi helyzetben lesznek, mint most.

Bár márciusban jelentősen nőtt a NetHangulat index értéke és az optimisták aránya, az egyes intézményekbe vetett bizalom ennek ellenére nem változott számottevően. A kormány megítélése némiképp javult, a februárban – talán a móri ügy kapcsán – érezhető presztízsveszteséget szenvedett bíróságok tekintélye pedig helyreállt. Márciusban 3 ponttal nőtt a rendőrség iránti bizalom is – mindez talán összefüggésben van március 15-ei békés, de hatékony fellépésükkel.

A felmérést az NRC 2007. március 26-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.