Az OFIK februári becsült adatai még arról szóltak, hogy mintegy 120 ezer jelentkezés futott be az idén. Az oktatási tárca közleménye szerint a február 15-i első határidő után a beérkezett postai küldemények és a hitelesített, valamint hitelesítésre váró elektronikus jelentkezések alapján, s a március 15-i várható jelentkezések figyelembe vételével "óvatos becslést közöltek" a jelentkezők számáról - írta magyarázatul a tárca, hozzátéve: az összes felsőoktatásba jelentkező felvételi adatlapjának feldolgozása után lehetett megállapítani a tényleges létszámot, vagyis azt, hogy az Országos Felsőoktatási Információs Központhoz (OFIK) a két felvételi időszakban 108.132 jelentkező adta be papírjait.

A jelentkezések megoszlásáról a tárca közölte: nem csökkent az érdeklődés a felsőoktatási tanulmányok folytatása iránt: összességében mintegy 5 százalékkal nőtt - idén több mint 400 ezer - a beadott jelentkezések száma 2006-hoz viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezők kihasználták a felvételi eljárásnak azt az újdonságát, hogy a felvételi eljárási díjért három szakra is lehetett jelentkezni. Egy jelentkező átlagosan közel négy jelentkezést adott be.

A felsőoktatási intézmények az alapképzések és az egységes, osztatlan képzések mellett 2007-ben már mintegy 20 mesterszakot is meghirdettek - agrár, bölcsészettudományi, informatikai, műszaki, nemzetvédelmi és katonai területen. Ezekre összesen mintegy 1.000 jelentkezés érkezett. Azokon a képzési területeken, ahol nincs mesterképzés, egyetemi szintű kiegészítő képzést hirdettek a felsőoktatási intézmények, és ezekre is közel hatezer jelentkezés futott be - olvasható a háttéranyagban.

2007-ben a felsőoktatási intézmények összesen 56 ezer államilag támogatott hallgatót vehetnek fel. Az összesített adatok azt mutatják, hogy az 56 ezer államilag támogatott helyre mintegy 84 ezer fő jelentkezett, ami a képzési területek, szakok többsége esetében már komoly versenyhelyzetet jelent.

Jelentős növekedés tapasztalható az informatikai, műszaki és természettudományos területen az elmúlt évekhez viszonyítva, akár az elsőhelyes jelentkezést, akár az összes beadott jelentkezést nézve.

Az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent ugyanakkor a jelentkezők és a jelentkezések száma az államilag támogatott nappali alapképzésben az agrár, a bölcsészettudományi, a jogi és igazgatási területen, valamint a pedagógusképzésben. Ez összhangban van azzal a kormányzati szándékkal, amely zsugorította az államilag támogatott felvételi keretszámokat ezeken a területeken.

Az államilag támogatott nappali alapképzésben a korábbi évekhez hasonlóan a legnagyobb a túljelentkezés a viszonylag kevés hallgatót fogadó művészeti, művészetközvetítő és sporttudományi képzési területen. Itt egy államilag támogatott helyre 5-7 jelentkező pályázik. Két-háromszoros a túljelentkezés a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, az orvos és egészségtudományi, és a társadalomtudományi területen. Aki államilag támogatott formában részidős képzésre (esti és levelező tagozat) jelentkezett, átlagosan két-háromszoros túljelentkezéssel számolhat. Idén mintegy 30 százalékkal, 22 ezerre növekedett a felsőfokú szakképzésekre beadott jelentkezések száma.

Hamarosan minden jelentkező írásban is értesítést kap arról, hogy a jelentkezését, jelentkezéseit regisztrálták, illetve, amennyiben a dokumentumok hiányosak, azok pótlására kérik fel. A feldolgozott adatokról a felsőoktatási intézmények is folyamatosan tájékoztatást kaptak és kapnak az OFIK-tól.

Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője az MTI-nek elmondta: a családokat sújtó megszorító intézkedések, a felsőoktatásban kialakult kaotikus helyzet és a tandíj bevezetése együttesen vezethetett oda, hogy a fiatalok ma már félnek a felsőoktatási intézményekbe jelentkezni, mert nem tudják, hogy a tanulmányaikat képesek lesznek-e finanszírozni, befejezni. Ma már azt sem lehet tudni, hogy aki beiratkozik egy felsőoktatási intézménybe mikor, milyen diplomát és milyen feltételek mellett szerezhet meg. A Fidesz szerint az Orbán-kormány idején kialakult keretszámokkal kell meghirdetni az államilag finanszírozott képzéseket és meg kell vizsgálni, hogy a tanulás egyéb feltételei, így a PPP-programok miatt jelentősen emelkedő kollégiumi, tankönyv- és jegyzet díjak mennyiben hatottak a jelentkezésekre - tette hozzá. A kialakult bizonytalan helyzethez hozzájárult az is, hogy a kismamák kedvezményeit a kormány drasztikusan "visszavágta", s olyan képzéseknél kapnak csak kedvezményeket, amelyekre nem tudnak jelentkezni.