Az államfő a látogatás után újságíróknak úgy nyilatkozott: a holokauszt nem olyan esemény, amire ünnepi alkalmakkor, évente egyszer kell emlékezni, hanem olyasmi, amire minden európai embernek folyamatosan emlékeznie kell.

"A holokauszt egy olyan botránya történelmünknek, melyet mindenkinek fel kell dolgoznia" - emelte ki Sólyom László, majd hozzátette: míg ezt nem tesszük meg, addig magunkkal sem lehetünk tisztában. Hangsúlyozta: örül, hogy nagyon sok iskolás látogatja a kiállítást, mert ez a központ fontos nemzeti intézmény.

A köztársasági elnök a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely igazgatójának, Martinkovits Juditnak a meghívására látogatott a központba a holokauszt emléknapján, ahol megtekintette a "Jogfosztástól népirtásig" című állandó kiállítást, melynek a magyar holokauszt a témája.

A kiállítás célja, mint a bejáratnál olvasható, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók, vagy a magyar törvények által annak minősítettek, valamint romák szenvedéseit, üldöztetését és legyilkolását elbeszélje és bemutassa.

Magyarországon hivatalosan, az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint, 2001 óta emlékeznek meg minden év április 16-án a holokauszt áldozatairól, mert 63 éve ezen a napon állították fel Kárpátalján az első magyarországi gettót.

A magyarországi holokauszt emléknapja és a nemzetközi holokauszt emléknap ebben az évben szinte egybeesik: az utóbbi április 15., míg az előbbi április 16.

A holokauszt idején hatmillió zsidó pusztult el, közülük több mint egymillióan az auschwitzi gázkamrákban. Auschwitzot a legnagyobb magyar temetőnek is nevezik, mivel minden harmadik halott magyar zsidó vagy cigány volt. A magyarországi zsidóság tömeges deportálása az ország 1944. március 19-én történt német megszállása után kezdődött a vidéki zsidóság gettókba, majd lágerekbe hurcolásával, ahonnan csak mintegy tizedük tért vissza.