Középszinten a diákoknak Csokonai Vitéz Mihály és Ady Endre versét kellett összehasonlítaniuk, vagy Sánta Ferenc novellát elemezhettek, vagy azzal kapcsolatban fejthették ki érveiket, hogy az új médiák, az elektronikus adathordozók és a hagyományos könyvek milyen viszonyban állnak egymással: kiszorítósdi vagy együttélés-e a jövő útja. Emelt szinten Krúdy és Kosztolányi volt többek között a feladat.

A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi két részből áll. Középszinten az első 60 percben egy szövegértési feladatsort kell megoldaniuk a vizsgázóknak, 40 pontért.

A második, szövegalkotási részben 3 különböző típusú feladatból az egyiket kellett 3 óra alatt kidolgozni. Ezzel 60 pontot lehet elérni.

A műelemző típusú feladat Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című novellája volt. Az összehasonlító elemzés két szerelmes verset állít egymás mellé: Csokonai Vitéz Mihály Az eleven rózsához és Ady Endre Meg akarlak tartani című verse között száz év telt el.

Az emelt szintű írásbeli vizsga szintén 4 órás volt, itt a diák maga dönthette el, melyik feladattípusra mennyi időt fordít, viszont ezen a szinten a maximális pontszám eléréséhez valamennyi feladatot meg kell oldani.

A Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor 40 pontot ér. Idén Kosztolányi Marcus Aurelius című ódája állt a középpontban. A kérdések sora nyelvi, műfaji, stiláris érzékenységet mért, egy feladat pedig más költők költői szerepeiről kérdez.

A műelemzésért 25 pontot lehetett kapni: Krúdy Gyula A szerelmi bűvészinas című novellájában a hangnem kettősségének vizsgálatát állítja középpontba. A Reflektálás egy jelenségre feladatért, 20 pont járt. Idén arról kellett egy szöveg segítségével röviden értekezni, hogy történelmi és irodalmi szövegek miképpen különíthetők el - ha elkülöníthetők - egymástól.

A 15 pontos gyakorlati írásbeli egy fiktív honlapra vár hozzászólást arról, hogy az utcai feliratok angolosodása mit jelent, és milyen viszonyban áll a 2002 óta hatályos (és idézett) nyelvtörvénnyel.