Idén 12 ezer vagyonosodási vizsgálatot indított az APEH, s közel 30 milliárd forintnyi be nem fizetett adótartozást tárt fel. Az adóhatóság azokat vizsgálja, akiknél az életvitel és adózott jövedelem között ellentmondás van.  Az APEH-nél egyébként bárki tehet bejelentést, eddig 1200-an éltek ezzel a lehetőséggel. A hvg.hu a legextrémebb adóelkerülési esetekből készített egy válogatást.

Nyugdíjba vonulása előtt "összemaszekolt" egy BMW-t
Tizenhárommillió forintért vásárolt egy BMW-t 2005-ben az az asszony, akinek - nyilatkozata és a rendelkezésre álló adatok alapján – 2001 és 2005 között csak nyugdíjból származott jövedelme. A nő nyilatkozatában a vizsgált időszakot megelőző megtakarításként 13,5 millió forintot jelölt meg, melyet férje a nyugdíjba vonulása előtt gyűjtött össze a maszek munkáiból. A pénzt otthon tartotta, bankba nem tette, így annak meglétét hitelt érdemlő módon nem tudta igazolni.

Az ellenőrzés ugyanakkor azt állapította meg, hogy a férj 1991 és 2000 között megszerzett jövedelme a megélhetés költségeire is csak szűkösen lehetett elegendő. Ekkor ugyanis a vele egy háztartásban élő 3 családtagjának nyugdíjból, családi pótlékból, jövedelempótló támogatásból származott jövedelme, és ezek összege még a KSH által meghatározott minimum megélhetési költségek finanszírozására sem volt elegendő. Hatmillió 830 ezer forint adókülönbözetet állapított meg az APEH.

A nagymama drága ajándékokat adott
Öt cégben tulajdonosként, négyben pedig vezető tisztségviselőként szerepelt az az ember, akinél egy bejelentés alapján indult vagyonosodási vizsgálat. Az adózó – a vizsgált években - 90 millió forintos ingatlant vásárolt, és emellett egy másik ingatlan megépítéséből 13 millió forint értékben voltak még számlái. Ennek az új építésű, 322 négyzetméter alapterületű családi háznak az építési költségét 69 millió forintban állapította meg az APEH (1 m2/Ft alapján). Mindezek mellett még 56 millió forintos bevételével is el kellett számolnia, amelyről azt állította: ingóságok értékesítéséből származik. A nagy értékű autókat, festményeket, bútorokat pedig nem mástól, mint a nagymamájától kapta. Erről azonban ajándékozási szerződés nem volt, és az adóhivatal megállapítása szerint a nagyszülő jövedelme nem is tett volna lehetővé ilyen nagylelkű ajándékozást. A vagyonmérleg 2001-re több mint 25 millió, míg 2005-re 65 millió forintos fedezethiányt, s az APEH 54 millió forintos szja-adóhiányt állapított meg.

Az őstermelő megtakarítása 
Egy mezőgazdasági vállalkozó vagyonmérlegében lakásvásárlás, cégalapítás, és 18 millió forintos tagi hitelnyújtás szerepelt a felhasználás oldalon. A bevételi oldalon a bevallott jövedelmek (munkabér, őstermelésből származó jövedelem), magánszemélyektől felvett kölcsön, nagyobb összegű, elévülési időn túli megtakarítás, illetve ingatlan-értékesítések volt.

Az adózó különböző mezőgazdasági gépek értékesítéséből származó bevételét kérte figyelembe venni és a megtakarítás meglétét azzal kívánta alátámasztani, hogy ő már több tíz éve „őstermelő” és ez alatt az idő alatt halmozott fel ekkora összeget. Ugyanakkor az adóhatósági nyilvántartásban szereplő bevallási adatok és az adózó által rendelkezésre bocsátott dokumentumok (a felesége nevére szóló kifizetési bizonylatok, a felesége által elért vállalkozói bevételek stb.) nem támasztották alá állítását. A feleségre való hivatkozás miatt a házastársat is ellenőrizték és megállapították, hogy adózott megtakarítás nem volt. A vizsgálat összesen közel 4 és félmillió forintos adókülönbözet tárt fel.

© Dudás Szabolcs

"Ki adott Önnek 35 milliót?" "Nem emlékszem."
Negyvenmillió forint tagi kölcsönt nyújtott az ellenőrzött adózó az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásnak. Forrásaként egy magánszemélytől kapott kölcsönre hivatkozott. A kölcsönnyújtás tényét az adózó és a kölcsönt nyújtó hitelt érdemlő módon nem támasztották alá, nyilatkozataik között ellentmondás volt. A hitelező ráadásul elismerte, hogy neki nem is volt annyi pénze, amennyit kölcsön adott, az összeget a külföldi rokonaitól kérte kölcsön. Az is kiderült, hogy adózó egy felszámolás alatt lévő volt vállalkozása részére 35 millió forintos tagi kölcsönt nyújtott.

Igazi csavar ennek kapcsán került a történetbe: az adózó ezt a tagi kölcsönt először nem ismerte el, majd előadta, hogy a tagi kölcsönt is kölcsönből finanszírozta, de arra nem emlékezett, hogy kitől kérte és kapta a kölcsönt. A vagyonosodási vizsgálat közel 80 millió forintos fedezethiányt állapított meg, az szja-adókülönbözet pedig 30 millió forint volt.

Már elhunyt a hitelező
Testvére vállalkozását több mint 144 millió forint tagi kölcsönnel segítette az az adózó, aki az összeg fedezeteként hét magánszemélytől kapott kölcsönt és munkaviszonyból származó jövedelmét jelölte meg. Fizetése ugyanakkor az adott időszakban igen alacsony volt. Az adóhatósági vizsgálat végül 92 millió forint értékben, öt hitelező esetében elfogadta a revízió, de a hitelnyújtók közül két elhunyt magánszemélynél nem volt bizonyítható a kölcsönnyújtás jövedelmi viszonyaik alapján, illetve a házastársaiknak sem volt tudomása a kölcsön nyújtásról.

Ráadásul - pénzintézeti tájékoztatások szerint - az adózó jelentős megtakarítással is rendelkezett. Végül 68 millió forint igazolatlan eredetű jövedelmet és 25 és fél millió forint szja-adókülönbözetet állapított meg az adóhivatal.

Nagy fa, sok megtakarítás © Andersen Dávid

Ágakat gyűjtött, így fűtött, ezzel spórolt
Lehullott ágakkal fűtöm a lakásom – állította annak a vagyonosodási vizsgálatnak az alanya, amelyben 3 autó, 2 ingatlan és közel 300 millió forint tagi kölcsönök fedezetét keresték. Az adózó nyilatkozata szerint jugoszláv magánszemélytől kapott 200 millió forintot, szülei pedig 5-5 millió forint készpénzzel támogatták, mindemellett két vállalkozástól is utaltak neki fizetést.

A bevallások szerint azonban minimális jövedelemmel rendelkezett a vizsgált időszakban. Bevételeit nem minden esetben tudta igazolni jövedelmekkel. A revízió a 200 millió forintos kölcsön szerződését hiteles bizonylatként nem fogadta el, ugyanis a kölcsönnyújtó jugoszláv állampolgár ellenőrzése során azt állapították meg, hogy nem volt olyan annyi jövedelme, amelyből a kölcsönt nyújthatta volna. Mindezek alapján adókülönbözetként közel 94 millió forint befizetését kérték tőle.

Román műtárgyakból gyarapodott
Több ingatlant és személygépkocsit is vásárolt, és élettársa kiadásait is finanszírozta az az ember akinek éves időszaki szja-bevallása csupán 605 ezer forint jövedelmet mutatott. Azt állította, hogy jövedelmét műtárgyak illegális kereskedelméből szerezte. Az - állítólag - Romániából beszerzett tárgyak adásvétele kapcsán jelentős jövedelemre tett szert, így évente átlagosan 8 millió forintot tudott félretenni. Történetét azonban bizonylatokkal nem tudta megsegíteni. Az APEH végül – a 2001 és 2005-öt felölelő időszakra – közel 33 millió forint jövedelmet számolt össze, s ennek vonzataként 11 millió 600 ezer forint személyi jövedelemadó különbözetet jegyzőkönyvezett.

Havi 1000 forint maradt a családnak
Egy vállalkozó a több tízmilliós vagyontárgyak (családi ház, üdülő, gépkocsik, vitorlás) fedezetére a nyilatkozatok alapján csak-csak talált bizonyítható forrást az ellenőrzés (rokonok, üzleti barátok, ismerősök), de az a család megélhetésére fordítható maradék összeg több év alatt sem tettek ki havi 1000 forintnál többet. Annak megbecsüléséhez, hogy mekkora összeg szükségeltetett a családi kasszába, a KSH szerinti létminimumot vette alapul az adóhatóság, így végül 3 millió forintos személyi jövedelemadó különbözet állapítottak meg, a vélelmezhető jövedelem eltitkolás miatt.