A szövevényes ügy nyomozása 1996-ban kezdődött el a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feljelentése alapján a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt. Az eljárás kezdeti szakaszában a nyomozók még az olajügyek és az 1990-es évek második felében  elkövetett fővárosi robbantásos leszámolások közti összefüggés lehetőségét is vizsgálták, ám ebben az irányban eredménytelen maradt az adatgyűjtés.

Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében az ügyészség 19 vádlottat állított bíróság elé sok százmilliós adócsalás és más bűncselekmények miatt. Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot.

Az Energol-ügy vádlottjai között van a kecskeméti maffiaperben tavaly bűnszervezetben elkövetett fegyvercsempészet, illetve emberölés előkészülete miatt jogerősen 12 év fegyházbüntetésre ítélt Radnai László, továbbá bűnszervezetben elkövetett emberölés előkészülete miatt 5, illetve 6 év fegyházra ítélt Csüllög Zsigmond és Ferencsik Attila. Radnai és Csüllög az 1990-es években a Conti Car tulajdonosaként többször szerepelt a bűnügyi krónikákban. Az Energol-ügy több másik vádlottja is állt már büntetőbíróság előtt.

A vádlottak padján van még Csikós József, az Energol Rt. egyik volt vezérigazgatója, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB apparátusában dolgozott, majd a Belügyminisztérium ezredeseként a központi adatnyilvántartó hivatalt vezette. Elévülés miatt szüntették meg korábban az ügy gyanúsítottjaként szereplő Portik Tamás ellen az eljárást, a férfi egy időben a körözött magyar személyek listáján a legkeresettebbnek számított. A vádlottak az eljárás során többnyire tagadták bűnösségüket, de volt, aki társaira terhelő vallomást tett.

Az ügyész a terhelő bizonyítékok közt említette egy védett tanú vallomását és az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásban elhunyt Boros Tamás nyilatkozatát is. Boros Tamás egy időben a rendőrség koronatanújának számított többek között az olajmaffia-ügyekkel kapcsolatban is.

Az elsőfokú büntetőper 2003 júniusában kezdődött el, több tucatnyi tárgyaláson számos tanút hallgattak meg, ám bírócsere miatt 2005-ben elölről el kellett kezdeni a pert, melyben szerdán lezárták a bizonyítási eljárást, és megkezdődhettek a perbeszédek. A szerdai vádbeszéd szerint az Energol Rt.-vel kapcsolatos vádpont lényegében nem bizonyítható, téves az a megállapítás, hogy ez a cég "első forgalomba hozó" lenne, az adóhatóság többször ellenőrizte az Energolt, továbbá ezzel a vádponttal kapcsolatban a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekménye sem bizonyítható.

Egy másik vádpontban az egyik vádlottal szemben felhozott lőfegyverrel visszaélés kapcsán az ügyész megállapította, hogy inkább dísztárgyról, mint fegyverről van szó, amely korszerű lövedék kilövésére alkalmatlan, ezért ebben az ügyben a vádlottat tévedés címén fel lehet menteni.

Az adócsalással kapcsolatos számtalan egyéb vádbeli cselekmény túlnyomó többsége az ügyész szerint nem bizonyított, egy kisebb része, továbbá néhány közokirat-hamisítási ügy miatt mégis letöltendő börtönt indítványozott hat vádlottnak, ötnek felfüggesztett szabadságvesztést, kettőnek pénzbüntetést, ötnek pedig felmentést. Egy vádlott ügyét korábban már elkülönítették. A vád változása nyomán több százmillió forinttal csökkent a bűncselekményekkel okozott kár mértéke is. Az Energol-ügy a védőbeszédekkel folytatódik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, az elsőfokú ítélet kihirdetésére várhatóan novemberben kerül sor.