szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Sólyom László köztársasági elnök elmegy március 9-én szavazni. Erről az államfő az Inforádiónak adott csütörtöki interjúban beszélt. A köztársasági elnök január 23-án döntött arról, hogy március 9-ére tűzi ki a Fidesz és a KDNP által 2006 októberében kezdeményezett népszavazást.

Mint Sólyom László a rádiónak kiemelte, három tényező határozta meg, mikorra tűzi ki a népszavazás időpontját.

Az egyik az volt, hogy most már ismert szokásom szerint a lehető legkorábbi dátumot választottam, "az ilyen függő állapotnak a legjobb mihamarabb véget vetni" - jelentette ki a csütörtökön délelőtt felvett, de este sugárzott műsorban. Második tényezőként említette, a népszavazás kérdése másfél éve húzódik, és szerinte az összes lehetőséget kimerítették arra, hogy minél később kerüljön rá sor. Ezzel szemben tudatosan, a lehető legelső pillanatban döntöttem, ugyanis amint az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozta határozatát, egy óra múlva már kitűztem a lehető legközelebbi napot - fogalmazott az államfő.

Véleménye szerint szerencsésen alakult az is, hogy a népszavazás időpontját ki lehetett tűzni március 15-e előtt. Sólyom László közölte: semmiképpen nem szerette volna, hogy március 15-ét, vagy akár húsvét ünnepét a kampány beárnyékolja.

Újságírói kérdésre, miszerint az állami ünnepet nem befolyásolja-e a kampány végkimenetele, a köztársasági elnök azt mondta, soha nem volt benne félelem attól, hogy mi fog történni. Az a szerencsés, ha túl vagyunk rajta - tette hozzá. Véleménye szerint a győztes és a vesztes politikai bölcsességétől függ, hogyan reagál majd az eredményekre.

Az államfő a népszavazási kampány jellemzése kapcsán úgy fogalmazott, hogy az MSZP kampánya láthatóan megtartja a kérdéseket a legszűkebb tárgyi keretben, az SZDSZ és a Fidesz kampánya pedig kitágította a kérdések holdudvarát.

Sólyom László arról a meggyőződéséről is hangot adott, miszerint a kérdések alkotmányos módon vannak feltéve, és nem járatják le a népszavazás intézményét.

Helye van a népszavazásnak a politikai rendszerben - jegyezte meg. Úgy vélte, március 9-én mindenki eldöntheti, szimbolikus szavazatot akar leadni, vagy a 300 forintról akar szavazni. "Én elmegyek szavazni" - jelentette ki az államfő, majd hozzátette: 1990-ben, 48 éves korában ment el először szavazni, és azóta minden egyes alkalommal élt szavazati jogával.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

A népszavazásdömping árt az országnak - véli Boross

Boross Péter szerint egy évben egynél több névszavazást nem lehet "ráengedni egy országra". A volt miniszterelnök, MDF-es országgyűlési képviselő erről a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában beszélt.

Itthon

Juhász: az MSZP elbukja a népszavazást

Az MSZP elnökhelyettese szerint pártja nem tudja megnyerni a március 9-ei népszavazást. Juhász Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a vizitdíj, a kórházi napidíj, valamint a tandíj eltörléséről szóló referendumon az igenek számát szeretnék mérsékelni és a nemek arányát növelni.

MTI Itthon

MSZP: nem az egészségbiztosítási törvényt megerősítő népszavazásra

Az MSZP-frakció nemet mond az egészségbiztosítási törvényt megerősítő fideszes népszavazási kezdeményezésre, és támogatja az egészségbiztosítás új modelljét felvállaló törvényjavaslatot - jelentette be Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője a képviselőcsoport évadnyitó ülése után.

MTI Itthon

Tarlós: a népszavazás a társadalom és a kormány konfliktusáról szól

A népszavazás nem a Fidesz és az MSZP, hanem a magyar társadalom és a Gyurcsány-kormány konfliktusáról szól – mondta Tarlós István, a Fidesz népszavazási kampányának vezetője ma, budapesti fideszes vezetőknek tartandó kampányértekezlete előtt. Daróczi Dávid kormányszóvivő erre úgy reagált: zavar van a Fidesz kommunikációjában, mert Tarlós mást mond, mint a főnöke, Orbán Viktor ugyanis nem titkolja, hogy számára ez hatalmi harc, ami a kormány megbuktatásáról szól.