A rendőrség a gyermekekkel kapcsolatos bűncselekményeket mindig kiemelten kezeli, amit idén azzal tesznek hangsúlyosabbá, hogy 2008-at a család évének nyilvánították. Ennek a programnak a része az a tanulmány, amelyet február 13-án hoztak nyilvánosságra a magyar rendőrség internetes oldalán (www.police.hu).

Eszerint az elmúlt évben 3387 gyerek és 10 909 kamasz követett el valamilyen bűncselekményt, ami az összes ismertté vált tettes – 116 161 fő – 12,3 százalékát jelenti. Hazánkban egyébként a nem büntethető, 14 év alatti elkövetők száma 1996 és 2005 között évente 3689 és 4287 között mozgott. Ehhez képest – ugyanebben az időszakban – a fiatalkorú tettesek száma 10473 és 13955 között alakult.

A felmérésben, amelyet az ORFK Bűnügyi Főosztályának munkatársai készítettek, szerepel az is, hogy az ifjúkori bűnözésben a leginkább érintett megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, a legkevésbé fertőzött pedig Vas megye. Borsod egyébként az egyetlen olyan, ahol öt éve folyamatosan 12 százalék feletti a 18 év alattiak részvétele a bűnözésben.

Kiskorúak főképpen vagyonelleni bűncselekményeket követnek el: lopás miatt a gyermekek 45,03 százaléka ellen, a fiatalkorúaknak pedig 35,69 százalékával szemben indult eljárás. Magasabb büntetési tételű rablást tavaly 219 gyerek, illetve 694 fiatal hajtott végre. Érdekes a kiskorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlása is: a statisztika alapján a kis tettesek 85-86 százaléka fiú.

Dutka Antal bűnmegelőzési és áldozatvédelmi osztályvezető közlése szerint tendencia, hogy a kiskorúak a fenőtteknél erőszakosabban és szervezettebben bűnöznek. Hozzátette, azt nem tudja megmondani, hogy például a fővárosban mennyi, fiatalkorúakból álló bűnözői csoport tevékenykedhet.

Az alezredes hangsúlyozta, hogy több a sérülésekkel járó veszélyes cselekmények száma is. Egyre jellemzőbb a felesleges brutalitás, a kinézett tárgy megszerzéséhez már teljesen szükségtelen erőszak. Amennyiben pedig a kis tettesek lebuknak, általában hamis alibit próbálnak igazolni, tettüket a bizonyítékok ellenére is tagadják, valamint megbánást – a legdurvábban kivitelezett esetekben is – ritkán tanúsítanak.

Az erőszak mellett a kiskori bűnelkövetésben meghatározó a huliganizmus, a közterületen elkövetett garázdajellegű magatartások és az egyes tömegrendezvényeken történő erőszakos cselekedetek.

A jelentés kitért arra is, hogy azt a törvényi szabályozást, miszerint a 14. életévét be nem töltőt nem lehet büntetni, mind a gyermekkorú tettesek, mind a bűncselekményre őket rávevő fiatalkorú társaik, illetve a felnőttek is kihasználják. Tavaly a 3387 gyerek kétharmada mások biztatására lépett a bűn útjára.

A bűnözővé vagy áldozattá válást segíti elő, ha a fiatal:

- diszfunkcionális családban él, - rossz baráti társaságba kerül, - agresszív magatartást tanúsít, - konfliktuskezelő képessége rossz, - csavarog, - drogokat fogyaszt, - szimpatizál a bűnöző életmóddal, - káros csoportbefolyás alatt áll (szubkultúrák, ideológiák).

A bűnözést előidéző okok között első helyen a család áll, az ott jelentkező rendellenességek, negatív folyamatok ugyanis meghatározhatják a cseperedő gyermek kriminális identitását. További okok között szerepel az alkohol, amely közrejátszik a bűnelkövetésben.

Az elkövetői oldal mellett természetesen említést kell tenni, a másik oldalról, az áldozattá váló kiskorúakról, akiket általában meglopnak vagy kirabolnak. Éves szinten átlag 3000 gyermeket és 6600 fiatalkorú válik sértetté.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az egészséges, drogmentes életre nevelő, továbbá a konfliktuskezelés helyes technikáit megtanító komplex biztonságra nevelő tízéves programnak új lendületet kell adni.

Dutka Antal elmondta, emellett új kommunikációs lehetőségeket – például a névtelen bejelentést lehetővé tevő krízisvonalakat – alakítanak ki azért, hogy tanácsot vagy segítséget kérjenek a szülők. „A kiskorúakat érintő bűncselekmények nagy része rejtve marad, hiszen a család a gyerekkel történt dolgot, akár bűnözővé, akár áldozattá vált, szégyelli, és nem fordul a hatósághoz.” A rendőrök nem csak a gyerekeket akarják bevonni a programokba, mint a már létező Mini Police-ba, hanem a környezetüket, a családot és az iskolát is.

„Időnként divatszerűen foglalkoznak a témával, pedig az ennél jóval mélyebb, és ebben csak egy kis, bár látványos szelet a rendőrség része. És nem a büntetés a cél, hanem a társadalomba való visszavezetés, a megelőzés.”