Kolláth György alkotmányjogász a Liberális Szabadegyetem vendégeként kifejtette: míg Nyugat-Európa a közhatalmat, vagyis a jogi utat a problémák megoldásához 30 százalékban használja, addig ez nálunk 50 százalék, "mi akkor is jogot alkotunk, ha semmi szükség rá". Felsorolása szerint Nyugat-Európa a társadalmi-gazdasági közügyek zömét pénzzel oldja meg, vagyis jó célokra pénzt ad, rosszakra nem ad, adóztat, preferál és diszpreferál, és "nem erőlködik, nem erőszakoskodik, hanem pályáztat". 
 
A második nemzeti fejlesztési tervvel Magyarország is ezen az úton jár, csak a karakterek nem látszanak, "de mindenesetre rendet, fegyelmet tartani így lehet". Kolláth György úgy fogalmazott: vállalkozók mondják, hogy muszáj a viszonyainkba kiszámíthatóságot vinni, én meg azt mondom, muszáj lenne egy kis "beszámíthatóságot" is.
 
Az alkotmányjogász a partnerséget, a szövetséget nevezte a jó kormányzás harmadik eszközének a kül- és belpolitikában egyaránt, mert "szörnyű az a kormány, amelyik senkiben nem talál partnert". Kolláth György nem tartotta elfogadható érvnek, hogy "ilyen ellenzék mellett nem lehet". Hangsúlyozta: keresni kell a módját, mert különben a társadalom kettészakad, és az ország nem megy sehová.
 
Arról, hogy a dolgoknak ésszerű sorrendje van, egy angol mondással példálózott, miszerint először partra úszunk, utána cserélünk ruhát, és hozzátette: a magyar politikusok zöme ezt nem tudja.
 
Az alkotmányjogász előadásában többször bírálta, és nem polgár-, hanem rendőrbarát jogi háttérnek nevezte az ittas vezetésre vonatkozó zérótoleranciát. Többek között azzal érvelt, hogy egy korty pezsgő elfogyasztása nem lehet ittas vezetés, és egy ilyen drákói szabály azokra hat, akik amúgy is törvénytisztelők akarnak lenni. 

Kitért a 2006 szeptember-októberi események tanulságaira is, kifejtve: rendet, törvényes rendet kell tartani az országban, és azt a rendőrséget, amelyik ezt teszi, nem szabad politikai támadásokkal zaklatni, mert a politikai szerencse forgandó.