Trump vámháborúja
2025. április elején az „America first” jegyében gyakorlatilag az egész világgal szemben száz éve nem látott, brutális „viszontvámokat” jelentett be Donald Trump. Az amerikai elnök lépése nyomán világszerte összeomlottak a tőzsdék, és durván megnőtt egy globális vámháború esélye. Cikksorozatunkban a Trump-vámok hatásait mutatjuk be.
Oroszországot és a tőle olajat vásárló országokat sújtó szankciócsomagot terjesztett elő egy ötven republikánus és demokrata szenátorból álló csoport a kongresszusban – írja a Bloomberg.
A büntetőintézkedések akkor lépnének életbe, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem lenne hajlandó „jóhiszemű” tűzszüneti tárgyalásokat folytatni Ukrajnával, vagy megszegné az esetleges megállapodást.
A tervezett intézkedések között van az orosz kőolajat, kőolajtermékeket, földgázt vagy uránt vásárló országok Egyesült Államokba irányuló importjának 500 százalékos vámja. A tervezet emellett megtiltaná az amerikai állampolgároknak, hogy orosz államadósságot vásároljanak, illetve az amerikai pénzintézeteknek, hogy az orosz kormányhoz kötődő szervezetekbe fektessenek be.
Amennyiben a tervezet átmegy a kongresszuson, „muníciót” adhat Donald Trumpnak az Oroszországgal való tárgyalásokra. Az elnök a hétvégén az NBC Newsnak azt mondta, hogy „nagyon dühös” Putyinra, és másodlagos vámokkal fenyegette meg az orosz kőolaj vásárólit.
„Reméljük a békét, de annak tisztességesnek kell lennie Ukrajnával szemben” – mondta egy interjúban Richard Blumenthal connecticuti demokrata képviselő, a törvényjavaslat egyik támogatója. „Azért nincs tűzszünet, mert Putyin időhúzásra játszik, és reméli, hogy a harctéren nyerhet, miközben eltereli Trump elnök és az amerikai nép figyelmét” – tette hozzá.
A büntetőintézkedések Magyarországnak is hatalmas pofont jelentenének, ugyanis az orosz olaj egyik vevője. Nem mellesleg pedig az Egyesült Államok fontos, több mint 9 milliárd eurós exportpiac Magyarországnak.
