Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy a döntést megfellebbezik, hiszen nincs bérmegállapodásuk a MÁV-val. A társaság közleményében emlékeztet arra, hogy a VDSZSZ ezt a követelését a pénzügyminiszter közelmúltban megemelt inflációs várakozása miatt várható reálkereset-csökkenés okán nyújtotta be a vasúttársaságnak. A MÁV szerint a mostani – nem jogerős – bírósági döntés értelmében a VDSZSZ további 1,1 százalékos bérfejlesztési követelése ugyanúgy nem jogszerű, mint korábban a MÁV-START Zrt.-nél a 10 százalékos extra béremelési igény.

A februárban indított VDSZSZ gördülősztrájk törvényességéről a felek között vita volt. A bíróság első fokon elutasította a MÁV-társaságok beadványát a sztrájk jogellenességének megállapítására, bár azt kimondta, hogy jogszerűtlen a szakszervezet 10 százalékos többlet-bérfejlesztésre vonatkozó követelése, mint a sztrájk oka. Egyben kimondta, hogy a privatizációs bevételből való részesedésért sztrájkolni jogszerű. A MÁV szerette volna, ha a bíróság állást foglal a még elégséges szolgáltatás tartalmáról, azonban a bíróság úgy ítélte meg, hogy ebben nincs illetékessége.

A bíróság döntését mind a két fél megfellebbezte.