A konferencián Ekés András, a Városkutatás kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: 1990-hez képest 230 százalékkal nőtt a regisztrált autók száma, jelentősen lelassult a városi közlekedés, állandósultak a dugók a bevezető utakon és a belváros több pontján, ezért - több más rövid- és hosszú távú közlekedést érintő intézkedés mellett - indokolt lehet Budapesten a behajtási díj bevezetése; csökkentve ezzel a forgalmat és a légszennyezettséget. 

Több lehetséges zónahatárt is megvizsgáltak, amelyek közül Pesten a Hungária-körgyűrűt vagy a Nagykörutat, Budán pedig a budai körutat találták a legideálisabbnak. Felmerült az is, hogy több zónahatárt is kialakíthatnának - tette hozzá.
 
Ekés András arról számolt be, hogy 9 és 12 milliárd forint közötti az az összeg, amennyibe a rendszer kiépítése kerülne, az üzemeltetés pedig további 7 milliárdba. A bevétel, amelyet a dugódíj bevezetése hozna, 25 és 60 milliárd között lenne - tette hozzá. 

Kitért arra: differenciálni kellene azt is, hogy ha egy kocsiban többen ülnek, akkor számukra akár ingyenes belépést is lehetne biztosítani. 
 
Ekés András felhívta a figyelmet arra, hogy a behajtási díj rendszerének esetleges életbe léptetése esetén, elkerülhetetlen lenne a tömegközlekedés magas szintű fejlesztése, hogy reális alternatívát lehessen felmutatni a jelenleg autóval közlekedők számára. 
 
Nemzetközi példákat említve kiemelte a brit fővárost, ahol jelenleg 8 font a dugódíj összege, s a befolyó pénz jelentős hányadát a közösségi közlekedés fejlesztésére forgatják vissza. Többek között 300 új autóbuszt vásároltak, és a metrót is fejlesztették.