Még öt napunk van arra, hogy véleményt mondjunk, vagy ötleteljünk a magyar egészségügy 2010-ig szóló koncepciójáról. Az Egészségügyi Minisztérium július 10-én hozta nyilvánosságra elképzeléseit Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig címmel, amely a szektorban tervezett változtatásokat, várható fejlesztéseket foglalja magába. Ezzel egy időben társadalmi vitára is bocsátotta az anyagot, s a szakmai szervezetek mellett minden magyar állampolgárnak felkínálta a lehetőséget, hogy hozzászóljon a tervezethez augusztus 15-ig. Az érdeklődők egyrészt a magyarorszag.hu-n indított fórumon, másrészt e-mailben tehetnek észrevételeket. Előbbihez ügyfélkapus regisztráció szükséges, utóbbi azonban bárki számára elérhető.

© Stiller Ákos

A fórumra augusztus 8-ig, cikkünk elkészültéig húszon felüli hozzászólás érkezett, s csak egy részük véleményezi a koncepciót magát. Van olyan hozzászóló, aki elsődleges feladatnak a megfelelő források biztosítását tartja, vagy éppen a kórházak tulajdonosi szerkezetének megváltozását látja a legfontosabbnak. Mások a beteg és az orvos partneri, egyenrangú viszonyát hiányolják a jelenlegi rendszerből – utalva az előterjesztés címére is. Van olyan hozzászóló, aki azon lamentál: a szolgáltatók közötti versenyhelyzet helyett inkább a felelősség kérdésének következetes számonkérése a megoldandó feladat. Egyes hozzászólások a jelenlegi rendszer furcsaságairól írnak: a gyógyszerfelírási rendről és a várakozási időről.

Az adatvédelem kérdése némi vitát is indított a fórumozók között, vagyis az, hogy egy beteg életmentéshez szükséges adatait milyen módon és milyen hozzáférhetőséggel lehetne, kellene kezelni. ”Arra is gondoltam már, hogy ha a homlokomra tetoválom, hogy jód- meg penicilinérzékeny vagyok, egy közlekedési baleset esetén, ha netán nem tudok szóhoz jutni, talán még van esélyem megérni a holnapot” – vetette fel egyikük. „Nem kell a homlokára tetoválni semmit. Állítólag a szocialisták (miért nem az egészségügyi tárca?) be akarják vezetni az okos TAJ kártyát. Erről leolvasható a vércsoport, krónikus betegségek, a gyógyszerallergia és a donorizációs nyilatkozat is. Azért ez óriási előrelépés lenne, sok ember életét mentené meg” - replikázik a következő hozzászóló. „A Microsoftnak és a Google-nek már van egészségügyi portálja, és számos, akár magyar internet szolgáltatónak van már dokumentum megosztó rendszere, ahol ingyen helyezhetek el globálisan (az egész világról) elérhető DOC fájlokat. Ezeket saját jelszóval védhetem, és ha van internet, akkor elérheti bármely orvos. Vagyis éppen elég, ha a mentőben van mobil internet. Én csupán azt ellenzem - és velem van az Európai Bizottság is - hogy a páciens ne tudja kezében tartani a teljes adatkezelési folyamatot” - áll néhány bejegyzéssel feljebb.

„Az, aki egészségkárosító életmódot folytat az közvetlenül szálljon be az egészségügyi ellátásának finanszírozásába. Arra gondolok, hogyha már úgyis kötelező emelni a cigaretta adótartalmát, akkor az mehetne közvetlenül az egészségügybe. Minthogy létezik környezetvédelmi termékdíj vagy környezetterhelési díj, ugyanúgy ezen az alapon lehetne a súlyosan egészségkárosító tevékenységekre (benzin levegőszennyező ipar, Mcdonalds :-) külön adót, amit az egészségügy fejlesztésére lehetne fordítani. Mindamellett nem igazságos jelenleg az sem hogy az aki tudatosan egészségkárosító tevékenységet folytat ugyanannyi eü-járulékot fizet, mint aki egészségesen él” – ötletel egy hozzászóló, aki azt is hozzátette: hiányolja a konkrétumokat a tervezetből. Van olyan, aki nyelvtani helytelenségeket kifogásol, az alany és az állítmány egyeztetését hiányolja. 

A fórumos hozzászólásokon túl a minisztériumhoz – a tárca tájékoztatása szerint - eddig közel 50 e-mail érkezett.

© Stiller Ákos

A társadalmi vitát nemrég megjelent könyvében „örökölt reformrituálénak” nevezte Mihályi Péter, aki az SZDSZ-es egészségügyi reform koncepciójának kidolgozásában is aktívan részt vállalt. „Egy demokráciában a törvényekről elsősorban az Országgyűlésben kell vitatkozni. Hiba volt, hogy kiengedték a reformokkal kapcsolatos gondolkodást különböző fórumokra, minden szervezet és ember összevissza beszélt” - nyilatkozott egy korábbi, hvg.hu-nak adott interjúban. Székely Tamás néhány héttel később így reagált a közgazdász véleményére: „elsősorban a társadalom elutasítása miatt nem valósulhatott meg a reform néhány eleme. Ha a végleges döntések előtt társadalmi vitát folytatunk, megismertetjük az emberekkel az alternatívákat, kíváncsiak vagyunk a véleményükre, érdemi párbeszédet folytatunk, akkor nagyobb esélyünk van a sikerre.”

A vizitdíjról és kórházi napidíjról szóló népszavazáson tapasztalt állampolgári aktivitás, s az egészségügy átalakítását kísérő össznemzeti véleménynyilvánítás kapcsán jogos feltételezés lehetett, hogy az érintettek élnek majd a lehetőséggel. Vagyis elmondják ötleteiket, véleményeiket. A dolgot persze árnyalja, hogy a miniszterváltás lecsillapította a kedélyeket, s a közzétett koncepció is leginkább a szakma és a beteg számára is szimpatikus és szükséges változásokat, fejlesztéseket ígér – ahogy a pártok is kampány idején.

A társadalmi vita lehetősége tehát adott, bár úgy tűnik, hogy a civilek egyelőre nem különösebben élnek vele. Kérdés persze az is, hogy tudnak-e róla. Rögtönzött és nem reprezentatív közvéleménykutatásunk eredménye: a híreket figyelő, az internetet naponta használó ismerőseink többsége sem hallott a társadalmi vitáról. Nem folytatott sem a kormány, sem a szaktárca erőteljes kampányt azért, hogy tudassa, bárkinek módja van véleményezni a szakmai programokról, háziorvosi, valamint járó- és fekvőbeteg-szakellátásról, humánerőforrás fejlesztéséről, a biztosítási jogviszony ellenőrzéséről szóló tervezetet.

Az elképzeléseket a szakma is véleményezi még. Az átdolgozott programot augusztus második felében, egy konferencián ismertetik meg a nyilvánossággal, s csak ezután kerül majd a parlament elé egy – a minisztérium ígérete szerint a civil és szakmai javaslatokat is tartalmazó – tervezet.

A szakma

Szakmai szervezetek: Magyar Kórházszövetség, Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, Magyar Orvosi Kamara, Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesülete, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Medicina 2000, Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége, Nemzeti Egészségügyi Tanács, Betegjogi Közalapítvány, Betegeket képviselő egyesületek, alapítványok Tudományos szervezetek: MTA Orvosi Tudományok Osztálya, egyetemek, szakmai kollégiumok elnöki testület, szakmai kollégiumok, tudományos műhelyek, alkotói közösségek Történelmi egyházak vezetői Egészségügyi Bizottság valamennyi tagja Országos Érdekegyeztető Tanács és az Egészségügyi Érdekegyeztető Tanács tagszervezeteit