A felperes hegyvidéki önkormányzatot képviselő ügyvéd a tárgyaláson azzal érvelt: júliusban az akkori Közép-magyarországi Regionális Hivatal vezetőjének, Forgács Imrének nem volt joga aláírni azt a határozatot, amely elutasította a turulszoborra kiadott fennmaradási engedélyt, nem rendelkezett kiadványozási joggal, így a határozat álláspontjuk szerint jogsértő, semmis.

A XII. kerület még júliusban fordult a bírósághoz a közigazgatási hivatal határozata ellen. A keddi tárgyaláson az önkormányzat jogi képviselője azt mondta: azután, hogy július 1-jén a közigazgatási hivatalokat regionálissá szervezték, a jogutódlás tényének hiányában a hivatalvezető kinevezése megszűnt. Pályázat útján kellett volna Forgács Imrét újra kinevezni, s a kinevezést két miniszternek kellett volna aláírnia. Mivel ez - tudomása szerint - nem történt meg, Forgács Imre kiadványozási joggal sem rendelkezhetett akkor, amikor aláírta a turulszoborral kapcsolatos határozatot - tette hozzá.

Az ügyvéd az indokok között említette még a felügyeleti eljárás szabályainak jogszerűtlen alkalmazását. Továbbá úgy vélekedett, hogy a Fővárosi Közgyűlés korábbi döntéseiből az olvasható ki: a 2007-ben, a turulszobor fennmaradásának ügyében meghozott elvi egyetértést nem írták felül, nem hoztak nemleges döntést. Az alperes közigazgatási hivatal - amelynek elnevezése ez év januárjától Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal - képviselője vitatta a felperes érvelését, és kérte a kereset elutasítását. A bíró március 3-ára halasztotta a tárgyalást, és arra kötelezte az alperest, hogy igazolja a kérdéses kiadványozási jogosultságot.

A XII. kerület második világháborús polgári és katonai áldozatai emlékére 2005 októberében állítottak turulszobrot az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán. Az emlékműre nem volt építési engedély, ezért fennmaradási engedélyt kellett kérni, ennek kiadását azonban az elsőfokú közigazgatási hatóság, a Budavári Önkormányzat megtagadta, mivel az emlékművek esetén törvényben előírt fővárosi közgyűlési hozzájárulás hiányzott. Mi több, ezt a közgyűlés négy korábbi határozatában egyértelműen megtagadta.

A kerületi önkormányzat megtámadta a bontási határozatot, a közigazgatási eljárásban másodfokon eljáró Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal azonban helybenhagyta azt. A XII. kerület ekkor fordult először a Fővárosi Bírósághoz. A bíróság tavaly április 9-én jogerőre emelkedett döntésében kimondta: a jogsértő állapotot meg kell szüntetni, a szobrot el kell távolítani. 

Az önkormányzat ezután abban bízott, hogy megkapják az ügyben eljáró I. kerülettől a fennmaradási engedélyt. Pokorni Zoltán (Fidesz), a XII. kerület polgármestere azt javasolta, hogy a turulszobor csak a városrész második világháborús katonai áldozatainak legyen az emlékműve. A szobor fennmaradásához azonban május 29-én nem adott tulajdonosi hozzájárulást a Fővárosi Közgyűlés, amelyben az MSZP-nek és az SZDSZ-nek van többsége.

Az I. kerületi jegyző később lefolytatta a szobor építési hatósági eljárását, és mivel úgy találta, hogy "az építmény városképileg és műszakilag elfogadható, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, az elutasításnak okot adó körülmény időközben megváltozott", engedélyezte a fennmaradást és a használatba vételt. A jegyző ugyanakkor építésügyi bírságot szabott ki az engedély nélküli építkezés miatt. A másodfokú hatóságként eljáró Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal azonban július elején úgy döntött, érvénytelen az I. kerületi jegyző által kiadott fennmaradási engedély, a szobrot el kell bontani.