A német konzervatív napilap Magyarországról rendszeresen tudósító munkatársa, Reinhard Olt a bécsi keltezésű írás bevezetőjében beszámolt a történtekről, s ezzel összefüggésben arról, hogy Pásztor Albert - hivatalából történt - átmeneti eltávolítása hatalmas hullámokat kavart, s a rendőrkapitány számára kéretlen támogatást eredményezett. A támogatás kapcsán az újság felidézte, hogy Pásztor Albert mellett Káli Sándor polgármesterrel az élen felsorakoztak a város szocialista vezetői, az ellenzéki Fidesz, továbbá a liberálisok képviselői is, sőt kiállt mellette a helyi romák megyei szervezetének vezetője is.

"Példamutató magatartásáért" dicséretet kapott a kapitány azoktól a szélsőjobboldali csoportoktól is, amelyek "a cigánybűnözés elleni harcot" tűzték zászlajukra - írta a FAZ, megemlítve a parlamenten kívüli Jobbikot, valamint annak félkatonai szervezetét, a Magyar Gárdát. A tudósító beszámolt a két szervezetnek a Sopron melletti Ivánban tartott nagygyűléséről, amelynek résztvevői "egyes csoportok helyi betöréseire, lopásaira és antiszociális magatartására" figyelmeztettek, s dicsérték Pásztort  azért, hogy  volt bátorsága a nyilvánosság előtt beszélni "a kizárólag romák által elkövetett bűncselekményekről".

A továbbiakban Reinhard Olt emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb magyarországi etnikai kisebbséget jelentő, mintegy 700 ezer cigány már évek óta a szélsőjobboldali csoportok "akcióinak" középpontjában áll. A gárda - a maga  egyenruhás, de fegyvertelen alakulataival - többnyire olyan helységeken  vonul keresztül, amelyekben magas a roma lakosság hányada. Mindeddig nem történt olyan eset, amely a gárdatagok által alkalmazott erőszakra utalt volna - írta a lap. A csoport felvonulásaival inkább pszichikai megfélemlítést, illetve nyomást akar demonstrálni. Ezzel ugyanakkor lejáratja a rendőrséget, mint az egyetlen törvényesen erőszakot gyakorolható szervet, s ezen keresztül az államot is.

Ezzel összefüggésben a FAZ emlékeztetett arra is, hogy tavaly ősszel megrázták a közvéleményt az egyes roma telepeken végrehajtott támadásokról szóló hírek. Sőt gyilkosságok is történtek, amelyek rasszista háttér gyanúját keltették. A vizsgálatok kiderítették azonban, hogy "közönséges bűncselekmények" történtek - írta a tudósító.

Reinhard Olt beszámolt arról, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök két évvel ezelőtt, egy a romák integrációjával foglalkozó konferencián amellett érvelt, hogy a kérdést ne nemzeti, hanem nemzetközi ügyként kezeljék. Azt hangoztatta, hogy a roma népcsoport társadalmi integrációjáért folyó harcot európai üggyé kell tenni. Magyarország - mint a lap írta - elnöki szerepet tölt be "A roma integráció évtizede" elnevezésű programban, amelyben Horvátországgal, Bulgáriával, Romániával, Szerbiával, Macedóniával, Montenegróval, továbbá Csehországgal és Szlovákiával együtt 2015-ig közös erőfeszítéseket vállalt a romák képzésének és foglalkoztatásának támogatására. Ugyanakkor Magyarországon a mintegy 400 ezer munkaképes roma egynegyedének van csak tényleges munkája, s a többi országban is hasonló a helyzet. Ezzel egy időben a magyarországi romáknak csak szűken kétharmada fejezi be az általános iskolát, mindössze 1,8 százalékuk teszi le az érettségit, s 0,2 százalékuk tesz szert valamilyen főiskolai végzettségre.

Ebből fakadóan nemcsak a munkanélküliség magas a romák körében, de nagy a kilátástalanság is, amelynek következményeként növekszik a bűncselekmények elkövetésére való hajlam, ez pedig erősíti a "cigánybűnözés" kliséjét. Ebből az ördögi körből pedig a magyarországi szélsőjobboldal húz hasznot - írta a német konzervatív napilap.